Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességere, miközben mindez boldoggá teheti.

Belépés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Természet a művészetben: A Sagrada Familia

A Sagrada Família, egyedülálló alkotás, melyben a természet szinte minden eleme megtalálható. A természet úgy születik újjá falain, hogy közben tükrözi megálmodója különleges ízlésvilágát.

 

Gaudít, a templom tervezőjét a természet ösztönözte. Azt vallotta, hogy „Az nem művészet, ami a nem a természetből fakad” valamint azt, hogy “A könyveknél többet ér, ha közvetlenül a természetet tanulmányozzuk.” A Sagrada Famíliában mindenegyes idáig elkészült elem nagy műgonddal került kidolgozásra. Ez a templom tehát a természet és a művészet keveréke, és ezt számtalan példa alátámasztja. Az úgynevezett méhsejtes kapukon méhsejteket és pálmaleveleket idéző faragványok figyelhetők meg. A csigalépcsők az éti csiga háza és az aláhulló juhartermés mozgása alapján készültek. A templom ablakait a tengeri kovamoszatok, a kúpszerű tetőfelületet pedig a magnólia levelek inspirálták. A kúpszerű tető nemcsak különleges látvány, de praktikus is: nagy teherbírású, és elvezeti az esővizet. A pillérekben elhelyezett lámpatestek foglalata fák ágcsonkjait, a tornyok koronája pedig kristályokat idéznek. És még sorolhatnám. A templom nem csupán hatalmas méretei miatt lenyűgöző, hanem precíz, megtervezése miatt is. Csodálatraméltó a kreatív, aprólékos, szimbolikus kialakítás. Ugyanakkor azon a véleményen vagyok, hogy a díszítés túlzsúfolt és tömény. Úgy vélem, a díszítőelemek szépsége szöges ellentétben áll azzal, hogy a templom maga első látásra meglehetősen különös látványt nyújt.

 

Ráadásul a természet ebben az esetben egészen másképp jelenik meg. Gondoljunk csak a levél alakú tetőre, melynek komoly funkciója van. A természet elemei nemcsak díszítik, hanem kiegészítik a templomot. Nélkülük nem lenne teljes ez a figyelemreméltó építmény.

 

Rövid történet

A templom építésének ötlete egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől ered. José María y Bocabella olyan bazilikát szeretett volna, amelyben gazdagok és szegények egyaránt imádkozhatnak. Alapítványa vásárolt egy 2 hektáros területet Barcelona egyik akkori szegénynegyedében, amit ma a templomról La Sagrada Família negyednek hívnak.

Az első követ 1882-ben, Szent József napján helyezték el.

1883-ban kapta meg Antoni Gaudí a templom készítésének feladatát. Életének további részét főként ennek a munkának szentelte, a templomot (joggal) élete főművének tekintette. Gaudí bekapcsolódásával az eredetileg neogótikusnak tervezett templom építése egészen más irányt vett, saját stílusára változtatta az egész épületet, kivéve a már meglévő Kriptát. Élete hátralévő 43 évében, főleg az utolsó15 évben, már csak ezzel foglalkozott.

A spanyol polgárháborúban lerombolták a félkész épület egy részét, Antoni Gaudí makettjeit és műhelyét.

A templom 2006-ban lett Spanyolország leglátogatottabb idegenforgalmi látnivalója. Ebben az évben már több mint 2 370 000 belépőjegyet adtak el az idelátogató turistáknak. /Wikipedia/

Next post

Szerelmünk 500 napja

Read More »