Világszerte több ezer gyógyhatású készítményt állítanak elő és használnak fel, csak Németországban kb. 50 000 nyilvántartott gyógyszer kerül forgalomba. Magyarországon a gyógyszerfogyasztás az elmúlt években a kétszeresére növekedett. Emellett a kórházak nagy mennyiségű egyéb szert használnak diagnosztizálásra, fertőtlenítésre. Biodegradációs vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos antibiotikumok, rákellenes szerek és fájdalomcsillapítók nem bomlanak el és nem is távolíthatók el a szennyvíz iszapjából, így kivonásuk hagyományos szennyvíztisztító telepeken nem lehetséges teljes mértékben.
Ennek következtében egy részük még szennyvízkezelés után is változatlanul jut ki a felszíni vizekbe. Az elmúlt két évtizedben, ahogy az analitikai módszerek fejlődésével rohamosan nőtt az aggodalom a felszíni vizekben és a tisztított szennyvizekben kimutatott gyógyszereredetű vegyületek jelenléte és lehetséges toxikussága, azok mutagén hatása miatt.
Több országban (pl. Szlovénia, Hollandia, Svájc, Kanada, Brazília, Olaszország, Spanyolország, USA) kimutatták jelenlétüket a talajvízben, a folyók és a tavak vizében, illetve Németországban még a csapvízben is. Számos összefoglaló és cikk foglalkozik ezen vegyületek egészségre ártalmas hatásával és azzal a meg nem jósolható kockázattal, amit hosszú távon jelentenek a környezetre. Az eddigi kockázati felmérések elsősorban az egyes készítményekre készültek, melyek közül néhány igen kis koncentrációban is rákkeltő, mutagén vagy mérgező, azonban nem zárható ki együttes előfordulásuknál szinergetikus hatásuk sem.
Kimutatták például azt, hogy bizonyos gyulladásgátlók kis koncentrációban a halak uszonyainak fejlődésében okoznak rendellenességet, illetve feminizáció is kialakulhat. Nem hanyagolhatóak el az előre nem látható és így kezelhetetlen kémiai átalakulások sem, melyek a különböző szennyezők között lejátszódhatnak. A gyulladásgátlók mellett a citosztatikumok, antibiotikumok, hormonok, klórfenolok és a nehézfémek érdemelnek még különös figyelmet. Az Európai Unió több veszélyesnek minősített vegyületcsaládnak szabályozza a meghatározását, melyek közé tartoznak, többek között a peszticidek, illékony aromás vegyületek, halogén- és foszfortartalmú szerves vegyületek. Az elmúlt néhány év kutatási eredményei szerint a legkülönbözőbb felszíni vizekben fordulnak elő gyógyszermaradványok, így fontos, hogy a közeljövőben ezen vegyületcsalád szabályozása is megtörténjen.
A Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékén olyan kutatások folynak, amelyek e gyógyszermaradványok hatékony és környezetbarát eltávolítását célozzák meg. A módszer alapja egy nagyhatékonyságú oxidációs eljárás (Advanced Oxidation Processes, AOP). Az AOP fotolízissel vagy kémiai úton előállított gyök, illetve közvetlenül a szerves szennyezőkből generált gyökök révén indul el a bomlás. A gyökgenerálás alapján többféle módszert különböztethető meg, így az ultraibolya (UV), az ózon alkalmazása, az ózon és hidrogén-peroxid együttes alkalmazása és ezek különféle kombinációjával.
Idén megjelent "Vizek szerves szennyezőinek eltávolítása nagyhatékonyságú oxidációs módszerekkel" c. tanulmánykötetben az igen hasznos kutatások eredményeit ismertetik a kutatók.
Felhasznált irodalom:
-
Illés Erzsébet: A ketoprofen ózonos bontása in. Dombi A. et al. (2010): Vizek szerves szennyezőinek eltávolítása nagyhatékonyságú oxidációs módszerekkel, InnoGeo Kft, Szeged, pp. 9.
HÍRLEVÉL
MOBIL