Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességere, miközben mindez boldoggá teheti.

Belépés

Kapcsolatfelvételi űrlap

A geostatisztika tárgya, feladata

 A geostatisztika a földtan és a matematika határterületén létrejött tudomány. Megalkotója G. Matheron, aki kidolgozta a regionális változók elméletét, amely a geostatisztika tudományos tételeit foglalja magába. A geostatisztika nem egyszerűen a matematikai statisztika alkalmazása a földtanban, hanem teljesen önálló tudományterület.

A geostatisztika tárgya és feladata:

  1. megismerni az ásványtelepek alakját, méreteit, térbeli elhelyezkedését és települési adottságait, a hasznos és káros komponensek eloszlását és változékonyságát, a tektonizáltság mértékét, a feltártság fokát, az ásványvagyon mennyiségét és szórását;
  2. megismerni a földtani és bányászati feladatok megoldásának különféle geometriai és statisztikai módszereit;
  3. megfelelő módon összefoglalni, rendszerezni és ábrázolni a legfontosabb lelohely-paramétereket, a különböző kutatási, feltárási és művelési tervek optimális számítási módját, számítani és nyilvántartani az ásványvagyon változásokat, a veszteségek, hígulás és keveredés okait stb.

Next post

Napraforgómagok porcelánból

Read More »