Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességere, miközben mindez boldoggá teheti.

Belépés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Európa légkondicionálója: kontinensünk éghajlata jobban függ az Atlanti-óceán áramlataitól, mint eddig gondoltuk

Ezen jelenség következményei eltörpülnek az óceáni áramlások megváltozásának lehetséges hatásai mellett. A tudósok már régóta sejtik, hogy a múltban előforduló sokkal súlyosabb, hosszabb ideig tartó hidegebb időszakokat az atlanti-óceáni cirkuláció megváltozása idézte elő.

Egy — a Cardiff-i Egyetem által vezetett — kutatás eredményei szerint e változások jóval drámaiabbak lehettek, mint eddig gondoltuk. A Science-ben január 14-én megjelent tanulmány szerint az utolsó jégkorszak után az észak-atlanti vízsüllyedési mechanizmus időről időre ki-bekapcsolt. Ez alkalmanként több száz eves lehűlésekhez, illetve felmelegedésekhez vezetett.

A világóceánban a sűrűség (sótartalom) és hőmérsékletkülönbségek miatt kialakult cirkuláció segít szabályozni a bolygó klímáját. A Nagy Óceáni Futószalag óriási mennyiségű hőt szállít a trópusi területekről a sarkok felé. A folyamatban kulcsfontosságú szerepet játszik az Atlanti-óceán északi medencéjében lejátszódó vízsüllyedési mechanizmus. Európa éghajlata éppen ezen meleget szállító áramlás (Észak-atlanti áramlás) miatt enyhébb, mint szélességéből következne. Ha leáll vagy csökken az áramlás intenzitása akár 10 ºC-ot is hűlhet az éghajlat.

„Az Észak-Atlanti-óceán aljzatából üledékes kőzetmintákat gyűjtöttünk, melyek parányi élőlények vázait tartalmazzák. Ezeket megvizsgálva meghatároztuk egy-egy adott időszakban a szén izotópok arányát” — magyarázta Dr. David Thornalley (Cardiff School of Earth a nd Ocean Science), a cikk vezető szerzője.

A kutatócsoport úgy találta, hogy amikor leáll a vízsüllyedés az Atlanti-óceán északi medencéje nem helyben lesüllyedő vízzel telik meg. Ekkor az eredetileg az Antarktisz körül lesüllyedt víz kezd el észak felé áramlani. Az új tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az Atlanti-óceán áramlási rendszerei radikális, akár mindössze néhány évszázad alatt lejátszódó változásokra is képesek.

„Ezek az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy mennyire érzékeny és dinamikus lehet az óceáni cirkuláció. Bár a jelenben valószínűleg jóval stabilabb, mint a jégkorszak végén, és így jóval kisebb a valószínűsége hasonló drámai változások bekövetkezésének, létfontosságú a klímát érintő ismereteink bővítése” — mondta Dr. Thomalley.

Next post

Kambodzsában a csecsemőkért - Sárga kiskönyv

Read More »