Science Caffe Tudomány, geotudományi rovata

A kréta-tercier esemény a legismertebb, de korántsem a legnagyobb tömeges kihalás volt. A perm–triász kihalási esemény az élővilág jóval nagyobb százalékának kipusztulásával járt. Mivel azonban ez utóbbi elsősorban kis testű, tengeri fajokat érintett, a nagyközönség számára jóval érdekesebbnek tűnhet —a hatalmas dinoszauruszok kipusztulása miatt— a K-T esemény.

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán egy igen érdekes világot tár elénk. A holdnak van légköre, igaz metánból áll az atmoszféra. Átlagos felszíni hőmérséklete -300 F, míg átmérője a Föld felének felel meg. A Titán légköri jelenségekkel is büszkélkedhet, felhőkkel és köddel egyaránt, igaz mindkettő metánból áll. Ezen belül még folyékony állapotban víz is található a bolygón, ugyanis a felhőkből eső is esik, amely a mélyedésekben tavat formálnak. Igaz a Titánon a vizet nem földi analógiák alapján kell érteni, ugyanis a víz ott folyékony metánból áll.

A Föld mélyére jellemző mindent felaprító nyomás és magas hőmérséklet nyomja össze az atomokat és elektronokat, de hogy azok, hogyan hatnak egymásra az eltérő lehet. Ebből következően az anyagok a mélységgel differenciálódnak.

A Colorado Egyetem (Boulder) kutatói a Föld 2,8 milliárd évvel ezelőtti állapotát szimuláló 3D-s éghajlati modellje alapján úgy vélik, hogy bolygónk korai időszakaiban jóval hajlamosabb volt a katasztrofális eljegesedésekre, mint eddig gondolták. Ekkor még egy, a mainál jelentősen “halványabb” Nap sütött le az ősi Földre.