Egy nemzetközi kutatócsoport lakható szuperföldet fedezett fel, amely egy közeli csillag körül kering. A 4,5 földtömegű exobolygó keringési ideje 28 nap. A lakható zónában helyezkedik el, vagyis se nem túl alacsony, se nem túl magas a hőmérséklet, és folyékony víz is létezik a felszínén.
A Tokiói Egyetem (University of Tokyo’s Institute for the Physics and Mathematics of the Universe (IPMU)) és a Nagoya Egyetem kutatói számítógépes szimulációk és friss megfigyelések adatainak segítségével meghatározták a sötét anyag galaxisok körüli eloszlását.
A Hubble űrtávcső megfigyelte a 100 millió napenergia tömegű fekete lyukat a szomszédos M31-es spirális galaxisban, más néven az Androméda galaxisban. Ez az egyetlen olyan galaxis, amely a Tejútrendszeren kívül megfigyelhető szabadszemel.
A szakemberek a NASA Kepler űrteleszkópját alkalmazták az úgynevezett „cirkumbináris bolygók” azonosításához a mintegy 750 vizsgált rendszerben. Felfedezésük a megerősített duplanapos világok teljes számát háromra emeli.
A Hélix-köd (Helix nebula, Csiga-köd) az egyik legfényesebb és legközelebbi planetáris köd, amely egy, a mi Napunkhoz hasonló csillag életének végén keletkezett. A külső, kidobott gázfelhő a mi nézőpontunkból úgy fest, mint ha egy spirálba néznénk bele.
Néhány a kopár marsi felszínről készült felvételek közül a tudományos értékén túl szemet gyönyörködtető látképnek sem utolsó. Az egyik legújabb ilyen fotót nemrég tette közzé a NASA, amelyet az űrügynökség Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) nevű szondájának —azon belül is a HiRiSE képalkotó rendszernek— köszönhetünk.
A Földtől 40 fényévnyire található az „55 Cancri e” névre keresztelt exobolygó, amely 26-szor közelebb rója köreit anyacsillaga körül, mint a Naprendszer legbelső bolygója, a Merkúr. A mintegy 18 órás napokkal megáldott égitesten elképesztő forróság uralkodhat.
Az eddig csendes fekete lyukat a Tejút középpontjában egy gáz felhő fogta körül. A felhő rendeltetése néhány éven belül megpecsételődik, ugyanis a lyuk felaprítja és elfogyasztja azt.
