Közel 200 éve leírták, ám a tudomány mind a mai napig nem képes megbirkózni vele. Nem meglepő tehát, hogy a Parkinson-kór napjaink egyik legtöbbet kutatott betegsége. Egy most publikált kutatás teljesen új szempontból közelíti meg a kórképet, ugyanis a betegség fejlődésére fókuszál.
Bionikus szemek és végtagok tettek ikonná egy férfit egy tévéműsorban, de új kutatások szerint maga a szervezet is nagy elektromos potenciált rejt magában. Tudósok felfedezték, hogy az artériák érdekes reakciókat produkálnak külső elektromos mezők hatására, utat nyitva egy minimálisan invazív* kezeléshez, mellyel az Egyesült Államok első számú gyilkosát, a szív és érrendszeri betegségeket gyógyítanák.
A cukorbetegség napjaink egyik legtöbbet kutatott területe, hiszen a civilizációs betegségek egyik leggyakoribb fajtája, amely érinthet gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Mindemellett autoimmun formája is ismert, s az ebben szenvedő betegek életük végéig folyamatos vércukor-kontroll alatt állnak, a túlélés érdekében. Az ő életminőségükön javíthat egy nemrég napvilágot látott találmány.
A kimérákról általában mindenkinek oroszlántestű, ám kígyófarkú mítikus lények ugranak be elsőként, de tudományos berkekben az olyan egyedeket nevezzük annak, amelyek különböző genetikai állománnyal bíró embriókból születtek meg. Mint amilyenek a nemrég Oregonban napvilágot látott kiméra majmocskák.
A madagaszkári-német kutatócsoport egy eddig még nem vizsgált új főemlős fajt fedezett fel a kelet-madagaszkári Sahafina erdőben. Az új fajok neve a GERP egér makimajmok (Microcebus gerpi), hogy ezáltal is tiszteletüket fejezzék ki a GERP (Groupe d'Étude et de Recherche sur les Primates de Madagascar) kutatócsoport előtt. A GERP csoportból számos kutató látogatta a Sahafina erdőt 2008 és 2009-ben, amikor is felfedezték az új makit.
Ahhoz, hogy egy faj túlélje a globális felmelegedést függ környezete biológiai sokféleségétől és az ökológiai közösségtől. Ezt mutatja egy matematikai modell, amely szimulálja az éghajlat változásának hatásait növényeken és beporzó élőlényeken.
A bakteriális fertőzésének gyógyításában új távlatokat nyithat meg az a kínai kutatók által publikált tanulmány, amely felfedi, hogyan képesek egyes parazita mikroorganizmusok házat építeni maguknak a megfertőzött sejtek fehérjéiből.
Lassan véget ér 2011, így nem csoda, hogy lassan mindenki kezd az Olimpia lázában égni. Miközben sportolóink szorgosan szerzik a kvótákat, Franciaországban csendben lezajlott a világ legkisebb méretű futóversenye is.
A rákkutatásban szinte minden tudományterület művelői aktívan részt vesznek, ám most egy eddig talán kevésbé fókuszban lévő mechanizmust sikerült tisztázni bristoli kutatóknak, amely rendkívül hatékony fegyvert kovácsolhat a háborúban.
Egy új kutatás egereken kimutatta, hogy éretlen idegsejtek beültetésével meg lehet akadályozni az állatok kóros elhízását. Bár a kísérlet célkitűzése nem emberek kezelésére szolgáló technológia volt, de az eredmények fontos bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy az őssejtek valóban képesek beépülni az idegrendszerbe és ez által ki tudják javítani a működési hibákat. Egyes tudósok szerint ez egyaránt remény és kihívás annak a kutatási területnek, mely a komplex agyműködési rendellenességeket sejtterápiás kezeléssel gyógyítaná.
