Amikor 10000 évvel ezelőtt a Föld különböző pontjain élő népeknél kialakult a mezőgazdaság, földrajzi helyzetüktől és az általuk termesztett növényektől függetlenül hasonló tendencia érvényesült. Átlagmagasságuk csökkent és egészségi állapotuk hanyatlásnak indult.
„Ez a széleskörű és konzisztens jelenség különböző populációk egész csontvázakon végzett standardizált vizsgálataiban is látható”—mondta Amanda Mummert, az Emory Egyetem végzős antropológia hallgatója.
Az Emery kutatói Mummert vezetésével elvégezték a nemzetközi szakirodalom a mezőgazdaság megjelenésének idejére vonatkozó alkati és egészségügyi adatainak első átfogó, globális áttekintését. A tanulmányt az Economics and Human Biology című folyóiratban tették közzé.
„Sok emberben él egy bizonyos kép a mezőgazdaság megjelenéséről és a modern civilizáció hajnaláról, és úgy vélik, hogy egy jóval stabilabb élelemforrás egészségesebbé tesz.”—mondta Mummert. „De a korai gazdálkodóknak tápanyaghiánnyal kellett szembenézniük, nehezebben alkalmazkodhattak a stresszhez. Valószínűleg azért, mert függővé váltak bizonyos gabonaféléktől, ahelyett, hogy jóval változatosabb étrendjük lett volna.”
Ráadásul a népsűrűség növekedése elősegítette a fertőző betegségek terjedését, amit bizonyára a higiéniai körülmények és a háziállatokhoz való közelség is súlyosbított.
Végül a tendencia megfordult és az átlagmagasság a legtöbb nép esetében elkezdett ismét növekedni. Ez különösen a fejlett világban érzékelhető, és az utóbbi 75 év iparosodott élelmiszertermelésének köszönhető.
„Mezőgazdasági soviniszták kultúrája vagyunk. Azt hisszük, hogy élelmet termelni mindig hasznos, de a valódi kép jóval összetettebb ennél.”—mondta George Armelagos, az Emory antropológusa, a cikk társszerzője. „Az emberiség nagy biológiai árat fizetett a mezőgazdaságért, különösen a tápanyagok változatosságát illetően. Még most is kalória bevitelünk mintegy 60%-a kukoricából, rizsből és búzából származik.”
1984-ben Armelagos és M.N. Cohen már írtak egy könyvet a témáról. Paleopathology at the Origins of Agriculture címmel. Több mint 20 tanulmány eredményeit felhasználva mutatták be, hogyan romlott a társadalmak egészségi állapota és nőtt a tápanyaghiányos betegségek előfordulásának aránya. Abban az időben sok vitát generált a könyv, de a mezőgazdasági átmenet és a romló egészségi állapot közötti kapcsolat hamarosan széles körben elfogadottá vált.
Mummert munkája frissebb, különböző területekkel, terményekkel és kultúrákkal foglalkozó tanulmányokat hasonlít össze. Kína, Délkelet-Ázsia, Észak- és Dél-Amerika és Európa populációit vették górcső alá. A kutatások standardizált módszereket alkalmaztak, és az egész csontvázat megvizsgálták, nem csak egyetlen csontot.
„Az egész csontváz vizsgálata nélkül nem kaphatunk komplett képet az egészségi állapotról.”—magyarázta Mummert. „Egy tökéletes fogakkal rendelkező személynek máshol pl. súlyos fertőzésre utaló jelei lehetnek. Ha gödrösödést látunk a koponyán, az valószínűleg vérszegénységre vagy tápanyag-beviteli stresszre utal, de ezt a hosszú csontokon (long bone) semmi sem jelzi.”
Egy személy egészségi állapotára a felnőtt magasság, szuvas fogak, tályogok, csontsűrűség és az összeforrt törések alapján következtethetnek az antropológusok. „A csontok folyamatosan átalakulnak. A csontvázak nem árulják el szükségszerűen a halál okát, de szinte mindig utalnak tulajdonosuk alkalmazkodási és túlélési képességére.”—tette hozzá.
Zavaró hatás, hogy a mezőgazdaság eltérő formában és időben jelent meg a Föld különböző pontjain. Például Észak-Amerika partjain, a növényi termények csak kiegészítő táplálékok voltak a halászó közösségeknél. „Ezekben az esetekben a részlegesen letelepedett életmód, és nem szükségszerűen a mezőgazdaság állandósíthatta az alacsonyabb testméretet. ”
Ha megértjük, hogyan alkalmazkodott az emberi test ezekhez a változásokhoz, az mai adaptálódásunk értelmezésében is segíthet.
Néhány közgazdász és kutató a 20. század folyamán megfigyelhető gyors átlagmagasság növekedést használja a jobb egészségi állapotú társadalmak indikátoraként.
„Úgy gondolom, fontos eldönteni, hogy mit is jelent a „jó egészség”. Az élelmiszerek modernizációja és az élelmiszeripar kialakulása segített ugyan egyre több kalóriát bevinni, de lehet, hogy ezek a kalóriák nem megfelelőek számunkra. Nélkülözhetetlen a csontok növekedéséhez, de egyéb tápanyagokra is szükség van a csontok megerősítéséhez.”—magyarázta Mummert.
HÍRLEVÉL
MOBIL