Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

2100-ra beerdősülhet a szavanna

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Egy, a Nature-ben közölt friss tanulmány szerint az afrikai szavannák jelentős térségei válhatnak zárt erdőtársulássá a század végére.

A Biodiodversity and Climate Reseach Centre és a Goethe-University kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy Afrika szerte megnövelheti az erdőborítottságot a növekvő szén-dioxid koncentráció. A változás akkor következhet be, ha a légköri CO2 eléri a kritikus szintet. Ám ez az egyéb tényezők miatt a szavanna-öv különböző pontján más-más időpontban következhet be.

A szerzők által „szavanna komplex”-nek (savanna complex) nevezett területek (trópusi füves térségek, szavannák és erdők) érzékenyen fognak reagálni a klimatikus és atmoszferikus átalakulásokra. Ennek oka az, hogy a főszereplők -a füvek és a fák- igényei alapvetően különböznek. Eltérően reagálnak a hőmérséklet, a szén-dioxid koncentráció és a tűzesetek gyakoriságának változására. Ráadásul egymással is folyamatosan harcban állnak. Természetesen a múltban is bekövetkeztek hasonló vegetáció váltások, de nem ilyen gyorsan. Az antropogén hatásra történő CO2 szint emelkedés és globális felmelegedés az ökoszisztémában bekövetkező változásokat is drasztikusan felgyorsíthatja.

Már korábban kísérletekkel kimutatták, hogy általában a növények nem reagálnak jelentősen a szén-dioxid emelésére (CO2 „trágyázásra”). Azonban Steven Higgins, a tanulmány vezető szerzője szerint ezek keretében északi ökoszisztémákat vagy kereskedelmileg fontos növényeket vizsgáltak. Mindössze egy kísérleti tanulmány foglakozott a szavanna növényeivel, amely kimutatta, hogy az itt élő fák CO2 hiányban szenvedtek az iparosodás előtti szén-dioxid szinten. Higgins és kollégáinak tanulmánya által előrejelzett vegetációváltás jó példája az elméleti kutatók által katasztrófikus rendszerváltásnak (catastrophic regime shifts) hívott jelenségnek. Az ilyen gyökeres átalakulásokat a rendszert szabályozó faktorok apró anomáliái is beindíthatják. A kis változások egész sor egymást erősítő, a rendszert egyre gyorsabban megváltoztató hatást kelthetnek. Épp emiatt fordult a kutatók figyelme a szavannák felé, ahol egy ilyen katasztrófikus eseménysor könnyedén megvalósulhat.

Az ilyen hirtelen változások bekövetkezésének előrejelzése nagyon fontos a kihívásokra történő felkészülés szempontjából. A tanulmány szerint pl. azokon a területeken, ahol a globális felmelegedés hatására bekövetkező hőmérséklet emelkedés gyorsabban következik be, később fognak a fák felülkerekedni. Ilyen terület lehet pl. Afrika déli része, ahol a növekvő forróság továbbra is versenyképessé teszi a fűféléket a fákkal szemben.
A kutatás gyakorlati vonatkozásai messze hatóak. Például a tudósok azonosítottak egy közép-Afrika északi részén végigfutó övet, ahol a tüzek elleni fellépés segíthet a szavanna erdővé válásában. Ha a szén-dioxid szint csökkentésének módjait keressük ez egy ideális hely lehet a cselekvésre. Persze figyelembe véve azt, hogy a folyamatosan változó légköri feltételekkel párhuzamosan az a terület is eltolódik, ahol ez működhet.

A kutatók által megnyitott pozitívnak nevezhető lehetőségek mellett azonban sokkal komorabb következményeket is feltártak. Aggasztó, hogy az egyedi flórával és faunával bíró füves területek és nyílt szavannák zárt szavannává és erdőkké alakulhatnak, és ezzel komolyan veszélyeztetik egyes fajok fennmaradását. Emellett az ökoszisztémák megbomlanak, területük csökken és gyökeresen átalakulnak. Tehát a már amúgy is túllegeltetéssel, ültetvényes erdőgazdálkodással, és növénytermesztéssel sújtott területekre a légköri változások is komoly fenyegetést jelentenek.

További ajánlataink

Vannak sorok könyvekben, filmekben – legyenek azok bármilyen kommerszek... »
Egy magyar származású cigányprímás unokája, Miles Davis egykori szaxofonosa, most... »
Megtalálása után öt évvel állandó helyére, múzeumi vitrinbe kerül a világ legrégebbinek... »
Két komor képet festő jelentés is azt mutatja, hogy soha nem l... »