Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Már több száz robotbúvárhajó pásztázza az óceánokat

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Átalakulóban az óceánok kutatása. Egyre több seaglider, azaz apró, utas nélkül lebegő mélytengeri búvárhajó (AUV) járja végtelen lassúsággal a végtelen vizeket. Mivel igen kevés energiát fogyasztanak, hónapokat tölthetnek a mélyben. A felszín viszontagságai nem zavarják őket, legfeljebb a halászhálóktól és a cápáktól kell tartaniuk: több ilyen jármű is úgy emelkedett a felszínre, hogy cápafogak nyomait viselte.

Ezeket a szerkezeteket különleges kamrás hajtóművek mozgatják: többnyire egy külső kamrába vagy légszekrénybe szivattyúznak be – és abból ki – olajat. Ezzel a hajó vízkiszorítása is változik, így képes felemelkedni vagy lesüllyedni – viszont mivel szárnyai is vannak, a függőleges erőnek egy része vízszintes mozgássá alakul át.

Seaglider (Búvárrobot)
(Forrás: http://gps.caltech.edu)

Ez a mozgás, mutatott rá a londoni The Economist, rendkívül lassú (a legtöbb seaglider maximális sebessége mintegy fél csomós), viszont rendkívül gazdaságos, a tengerben „vitorlázó” robotot ezért hosszú expedíciókra lehet küldeni. Így például 2009-ben a New Jersey-i Rutgers egyetem által irányított Scarlet Knight glider egyetlen akkumulátor-feltöltéssel átszelte az Atlanti-óceánt, igaz, ehhez hét hónapra volt szüksége.

Azóta ezeket a robot-tengeralattjárókat számos, korábban elképzelhetetlen misszióra alkalmazták. 2010-ben az amerikai haditengerészet, a Scripps oceanográfiai intézet és a massachusettsi Bedfordban működő iRobot cég közös expedíciójában a Mexikói-öbölben olajszennyezést okozó Deepwater Horizon olajplatform balesetének tengeralatti következményeit mérték fel ilyen robot-búvárhajókkal. Ugyanabban az évben az oregoni állami egyetem egyik glidere megfigyelte egy tengeralatti tűzhányó kitörését a Tonga közelében lévő Lau mélységi medencében. 2011-ben pedig az ugyancsak massachusettsi Teledyne Webb cég egyik hasonló tengeri eszköze jelezte a cunami által megrongált fukusimai reaktorokból eredő mélytengeri radioaktív sugárzást.

Tudományos és katonai célokat egyaránt szolgálnak

Tíz évvel ezelőtt a tengeri gliderek száma még a harmincat sem érte el az egész világon, valamennyit tudományos intézmények vagy katonai központok építették. Ma legalább 400 működik. Az iRobot gyártja a Seaglidert, a Teledyne Webb búvárhajóját Slocum Glider néven forgalmazzák, Joshua Slocum tiszteletére, aki először kerülte meg egyedül a Földet, végül pedig a Bluefin Robotics a Spray Glidert állítja elő. Ezeket a szerkezeteket tudományos, katonai és kereskedelmi célokra használják.

Pillanatnyilag a tudósok a fő nyertesek, a pénzszűkében lévő kutatók számára a glider igazi áldás. Fenntartási költsége jelentéktelen, és noha vételára akár 150 ezer dollár is lehet, ez szerény összeg ahhoz képest, hogy ennyiből legfeljebb három hónapos emberes expedíciót lehetne lebonyolítani az Antarktiszt övező Déli-óceánra.

Ráadásul ezek az eszközök folyamatos képet szolgáltatnak arról, ami történik. A környezetszennyezés, a vulkánok és a jéghegyek figyelése mellett fel lehet őket használni a halvonulás jelzésére, a tenger különböző mélységeiben változó hőmérsékletek mérésére és az algák elhelyezkedésének feltérképezésére.

Volt olyan glider, amely az Antarktisz jégtakarója alatt vizsgálódott, a Seaglider módosított mélytengeri változata, a Deepglider pedig 6 kilométer mélységbe merült alá. A Teledyne Webb Storm Glider hurrikánok sújtotta térségek extrém időjárási körülményei között végez kutatásokat.

A tengeri robot emellett csendes, olyannyira, hogy – mint egy kutató megjegyezte – "még egy hal szellentésének mérésére is alkalmas". A dél-floridai egyetem a közelmúltban egy glider segítségével sikeresen állapította meg két halfajta elhelyezkedését a nyugat-floridai zátony térségében – a halak által keltett zaj alapján.

A katonai alkalmazási terület is bővül. Az amerikai haditengerészet például 150 ilyen eszközt rendelt a Teledyne Webb testvércégétől, a Teledyn Browntól a tengerparti csatatér érzékelésére, ez a Littoral Battlespace Sensing-Glider projekt. Ezeket a merülő szerkezeteket először külön-külön arra fogják felhasználni, hogy felmérjék azokat a víz alatti tényezőket, amelyek befolyásolhatják például a hanglokátorok működését. A távolabbi cél olyan hálózat kiépítése, amely összehangolt módon működik.I

Információk gyűjtésére is ideális eszköz

Mivel nincs propellerje és motorzajt sem produkál, nehéz felderíteni. Tengeralattjárón lehet eljuttatni működési körzetébe és tetszés szerint ideig maradhat ott észrevétlenül. A közelében elhaladó minden felszíni és búvárhajót észlelni, azonosítani és lokalizálni képes anélkül, hogy az realizálná ezt. Az amerikai haditengerészet most értékeli a Waveglider rendszert, amelyet a kaliforniai Sunnyvale-ben működő Liquid Robotics dolgozott ki a tengeralattjárók felderítésére.

A gliderhajók üzleti alkalmazása ma még elmarad a tudományos és katonai szféráétól, de Joe Dyer, az iRobot fő stratégája úgy látja, hogy a kőolaj- és gázkutatás ígéretes piacot kínál a cég számára, mivel e robotok segítségével a tengerfenék nagy térségeit lehet részletesen és olcsón felmérni.

Nem csak amerikai cégek fejlesztenek ilyen eszközöket. A francia ACSA cég szárny nélküli, egy csomós sebességű típust hozott létre, ez a SeaExplorer, amelyet cserélhető moduljai a legkülönbözőbb alkalmazásokra tesznek alkalmassá. Kínában a senjangi automatizálási intézet tavaly próbálta ki a Csendes-óceán nyugati térségében saját, 800 méter mélyre merülő gliderét. A Tiencsini (Tianjin) egyetem üzemanyagcellás meghajtású típust fejleszt és hőelvű megoldást is tervez, amely a vízrétegek hőmérsékleti eltéréseit használná fel a mozgató energia létrehozására. Japánban Arima Maszakazu, az oszakai egyetem fő glider-konstruktőre egyszerre három projekten is dolgozik. Egyik terve szerint ezer "vitorlázó" búvárhajó figyelné éjjel-nappal az óceánt.

További ajánlataink

Az egészségügyben, az iparban és a kereskedelemben is... »
Kocsis Ágnes rendező Pál Adrienn című filmje nyerte vasá... »
Első alkalommal hoztak létre májsejteket brit kutatók emberi bőrmint... »
A XIX. század harmincas éveinek végén egy, a messzi Új-... »