Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Nincs új a Nap alatt - Szépészeti praktikák az ókorban

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Akárcsak napjainkban, az ókor asszonya is kész volt bármilyen áldozatra, hogy megfeleljen az aktuális divattrendeknek: az elmúlt világok kozmetikumairól, szépészeti praktikáiról sokat elárulnak a régészeti leletek. Mint az Izraeli Régészeti Hatóság honlapján közölt összeállítás kiemeli, az ásatások során nemcsak rengeteg ókori tégely, üvegcse kerül elő, hanem a festékek alapanyagát képező ásványok és egyéb anyagok, valamint a kozmetikumok felvitelére szolgáló eszközök is.

Kultikus célok

Kezdetben az arckrémek és festékek mágikus, kultikus célt szolgáltak. Az istenszobrok arcát készítették ki velük, igyekezve "életet lehelni" beléjük. A későbbiekben az arcfestés a lakosság körében is elterjedt, nők és férfiak egyaránt alkalmazták mind szépészeti, mind egészségügyi célból.

Egyiptomban és Babilonban sötétvörös festékkel pirosították orcájukat. A kozmetikumot növényi olajjal vagy állati eredetű zsiradékkal kevert vörös okkerből készítették. Velük ellentétben a sumérok a sárga okkert használták előszeretettel.

Az arcápolásnak valóságos kultusza volt az ókori Görögországban és a Római Birodalomban, az antik világ asszonyai igen élénk színekkel csinosították magukat. Ajkaikat növényi eredetű vörös "rúzzsal" pirosították, szemeiket pedig koromból vagy antimon-szulfidból nyert festékkel kontúrozták, és ugyancsak ezzel fekete színezékkel tették hangsúlyosabbá szemöldöküket.

Kezdetben kagylóban tárolták a kozmetikumot

Azt nem lehet tudni, hogy Izraelben az Első Templom (Kr.e. 586-ban rombolták le) korában milyen szépészeti praktikák voltak honosak, mindesetre a Biblia elítélően említi a szemfestékek használatát. Jeremiás (Jeremiás 4:30) Jeruzsálemet prostituálthoz hasonlítja: "hiába öltözöl bíborba, ékesíted magadat arany ékszerekkel, és fested ki a szemedet festékkel; bizony, hiába szépítgeted magad, szeretőid megutáltak, s az életedre törnek".

A Második Templom időszakában (Kr.e. 516 - Kr.u. 70) viszont már divat volt az arcfestés.

Az ókori kozmetikai "ipar" egyaránt állított elő porokat, krémeket, parfümöket, illatos olajokat. A készítmények igen drágák voltak, ezért kis mennyiségben, parányi tégelyekben kerültek forgalomba. A tároló edénykéket a legkülönfélébb anyagból - alabástromból, kőből, üvegből, égetett agyagból, csontból - készítették, de Egyiptomban szép számban kerültek elő díszes fajansztégelyek is.

A krémekkel az arcbőrt igyekeztek megóvni a perzselő napsugaraktól, méhviasszal kevert növényi olajból készítették őket, de néha illatos gyantát is belekevertek.

A szemfestés egyaránt szolgált mágikus és egészségügyi célokat, hiszen védett a szemfertőzést okozó apró rovaroktól, óvott a vakító napfénytől, és meggátolta a szemhéj kiszáradását.

A szemhéjfestéket porrá őrölt ásványokból készítették, amelyet vízzel elegyítettek, de néha gyantát is hozzáadtak. Kezdetben a kozmetikumot kagylóban tárolták, később speciális kis tégelyeket gyártottak a szemhéjfesték számára. A sminkkészlethez tartozott a festék felvitelére szolgáló pálcika is, amelyet elefántcsontból, bronzból vagy üvegből állítottak elő. Az applikátor egyik vége lapos és széles volt, ezzel vitték fel a festéket, a másik vége, amelyet kanálszerűen képezték ki, a kozmetikumok összetevőinek kiemelésére, elegyítésére szolgált. A pálcikát először illatos olajba vagy vízbe mártották, majd a "szemhéjpúderbe", és így vitték fel.

Izraelben jellegzetes, hosszú, üreges applikátorokat használtak. Egy-egy készletben három-négy ilyen bronzból készült csövecskét találtak, amelyeket gyakran díszítettek vésetek. A festékeket többnyire henger alakú tartályokban forgalmazták.

Indiai esküvői ruha
Indiában az ókortól napjainkig folytonos volt a civilizációs fejlődés, ennek köszönhetően az ókori "divat" része a jelen hagyományinak is (Forrás: http://fashstyles.com/)

Az ókorban is óriási üzlet volt a kozmetikumok gyártása

A tégelyekből és applikátorokból való sminkkészletek mellett az ásatások során a legkülönfélébb alakú "festékpaletták" kerültek elő, ezek közül némelyeket növényi motívumok vagy állatfigurák díszítenek. Nagy valószínűséggel az ásványok porrá való őrléséhez és elegyítésére szolgáltak.

A Görögországban előkerülő festékes tégelyek többségét égetett agyagból készítették, fedelükön pedig feltüntették a használati utasítást is. Kerültek elő kis kerámiadobozkák, pükszoszok (pikszisek) is, amelyekben pirosítót és a legkülönfélébb egyéb kozmetikumokat tároltak, de találtak lapos, kerek bronz- és márványtégelyeket is.

Ahogy az ókorban, ma is óriási üzlet a kozmetikumok előállítása. Folyamatosan újul a színválaszték, a legtöbb kozmetikai termék élettartama nem éri el az öt évet, és a gyártók minden évben termékeik 25 százalékát jelentetik meg új összetételben.

"Mint Salamon király a Prédikátor Könyvében megjegyzi: +a mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután történik; és semmi nincs új dolog a Nap alatt+" - olvasható az Izraeli Régészeti Hatóság honlapjának összeállításában.

További ajánlataink

Izgatottan vártam Hadas Krisztina könyvének bemutatóját,... »
  Minden évben egyre több édesvíz folyik az ó... »
A múlt héten elindult a Nők Lapja Café blogversenye, melynek keret... »
Június 29-én, szombaton a londoni Nemzeti Galéria környé... »