Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Vendl Mária az elfeledett geológusnő, aki az első nő Magyarországon tudományos fokozattal

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Dudich Endréné Vendl Mária Gyergyóditrón született, székelyföldön, ahol édesapja a polgári iskola igazgatója volt. A környék már régóta ismert volt különleges geológiai adottságairól, ami neves geológusokat is ide vonzott kutatásokat végezni. Székelyföld egyik legjellegzetesebb ásványának nevét is Vendl Mária szülőfaluja kölcsönözte, és máig a világ ásványtani irodalmában is ditroit néven ismert.

Vendl Mária
Józsa Judit kisplasztikája( Fotó: Gedai Csaba, forrás: 3szek.ro)

Példa­képe négy évvel idősebb bátyja volt, aki a budapesti tudományegyetemen geológiát tanult. Érettségi után, testvére nyomdokain haladva, mineralógussá képezte magát. Középisko­lai tanári oklevelet szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudo­mány­egyetemen, ahol diplomamunkáját pályadíjjal jutalmazták (1913). A lőcsei, majd a szombathelyi gimnáziumban tanított, de behatóan foglalkozott a kristályszerkezetek ta­nulmányozásával és a meteoritkutatással. 1920-ban a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtáránál állást ajánlottak fel számára.

Mindössze negyvenéves, amikor ugyancsak első nőként egyetemi magántanárrá, később főállású tanárrá nevezték ki Deb­recenbe, ahol kristálytant oktatott. Ő az első nő Magyarországon, aki tudományos fokozatot ért el, Aladár bátyja, Miklós öccse és férje után pedig a negyedik egyetemi tanár. Koch Sándorral közösen írták meg A drágakövek, különös tekintettel a mesterséges drágakövekre című könyvet, amiért 1935-ben Rauer-díjat kapott. Fő művei: A vaskői aragonit kristályalakja (1926), Kristálytani vizsgálatok a magyarországi kalcitokon (1927), Adatok a hazai kalcitok kristálytani ismeretéhez (1932), Magyarország meteoritgyűjteményei (1951).

Az erdélyi születésű, első magyar kutatónő és egyetemi tanár 1945-ben hunyt el Sopronban. Életének a második világháború viszontagságai vetettek véget. Emlékére a Magyarhoni Földtani Társulat 1964-ben háromévenként kiosztásra kerülő Vendl Mária-emlékdíjat létesített, amelyet a névadó által megkezdett úton legtovább jutó fiatal magyar geológusoknak ítélnek oda.

A kerámiaszobrász a szoborkompozícióba számos kalcitféleséget épített be. Ezt a technikát, művészi és hiteles ábrázolásra törekedve, a világon először Józsa Judit alkalmazta. A kutatónő az antikvitásban kedvelt Tudomány allegóriájaként elevenedik meg. Sze­retett kalcitjai emelkednek Par­nasszus hegyeként a magasba. Mezí­telen jobb lábával földgolyót formázó ásványra támaszkodik. Bal karjával hátulról átöleli a kompozíció leghangsúlyosabb, kü­lönle­ges kristályszerkezetű kalcitját. Jobb kezében könyv. Egy boldog nagyasszony, akinek éltében minden álma beteljesült.

További ajánlataink

Már három éve annak, hogy Budapesten brazil filmet forgattak Chico... »
A lemeztektonikát tanulmányozó kutatók évtizedek... »
Ebola, HIV, Hanta-vírus. Néhány azok közül a ví... »
A történészek élvezettel elemzik a korábbi korok vil... »