Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Egy rejtélyes gamma kitörés

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Napjainkban a Tejútrendszer jóval csendesebb mint a múltban lehetett -  állítják a csillagászok. A galaxis középpontjában elhelyezkedő szupermasszív fekete lyuk ugyan néha mutat aktivitást, a környező gázok elnyelése során, de ez nem mondható jelentősnek, az elmúlt napokban azonban történt valami.

A NASA Fermi űrtávcsöve 27000 fényév távolságban a galaxisunk középpontjából olyan jet-sugárzást detektált, ami összefüggésbe hozható a Fermi által egy évvel korábban felfedezett gammasugár buborékokkal. A különös "gamma-buborékok" ugyanott, a Tejút középpontja környékén helyezkednek el. A jetsugarakat és a buborékokat az ún. Inverz-Compton szórás hajtja, aminek során az elektron kölcsönhatásba lép a fotonnal és energiát ad át neki. A folyamat során a mozgó elektronok fénysebességgel ütköznek az alacsonyabb energiájú fotonokkal. Az ütközés így növeli a sugárzás energiáját, az elektromágneses spektrumban a nagyobb energiájú tartományba tolva a sugárzást.

Inverz-Compton szórás

Az elektron kölcsönhatásba lép a fotonnal és energiát ad át neki. Úgy gondolhatunk a folyamatra, mint az elektron-eloszlás és a foton-eloszlás (a spektrum) közti kölcsönhatásra. Mivel a foton-eloszlást a szinkrotron sugárzás révén az elektronok alakítják ki, majd ugyanezzel az eloszlással hatnak kölcsön az elektronok inverz-Compton folyamat által, a jelenséget szinkrotron-öngerjesztő-Compton, Synchrotron Self-Compton folyamatnak is nevezzük. Legvalószínűbb a kölcsönhatás a kis-energiájú elektronok esetében (Em). Ha az elektronok energiája jóval meghaladja a nyugalmi energiát ζe >> 1 , fotonnal való ütközés esetén annak energiáját ~ ζe2-szeresére növeli. További részletek itt.

Gamma buborék
A jelenség művészi ábrázolása (Forrás: David A. Aguilar (CfA)

A tudósok egyelőre választ keresnek arra, hogy vajon a jelenséggel a Tejútrendszer centrumában zajló fokozott aktivitás ezzel lezárult-e? Ennek megválaszolása azonban még további kutatást igényel.

További ajánlataink

 A zenekarról először 2003-ban hallhattunk, amikor Dyga Zsombor... »
A 21. századot sokan a biológia évszázadának tekintik. Nem merész dolog ezt állítani,... »
Amerikai, brit és ausztrál kutatók jégradar segíts... »
Ismét a gasztronómia Olümposzán a koppenhágai Noma... »