Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Haldoklik a téli égbolt legfényesebb csillaga

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

A Betelgeuse, az egyik legfényesebb csillag az égbolton. A csillag azonban a haláltusáját vívja, az elmúlt egy évtized alatt jelentős összehúzódás ment végbe rajta, ami a közelgő csillagrobbanás eljöveteléről árulkodik. A csillagászok már régóra fokozott figyelemmel kísérik a téli égbolt legfényesebb csillagát az Orion csillagképben található Betelgeuse-t, amely jelenleg vörösóriás fázisból bármikor a robbanás fázisába léphet. A nagytömegű csillag közeli jövőben várható szupernóva robbanása a Földön közel egy évre telihold fényességűre varázsolná az eget.

 A megfigyelések szerint az elmúlt évtizedekben jelentős, közel 15%-os összehúzódás ment végbe a csillagban, ami a közelgő csillaghalált megerősíti.

Fantáziarajz a Betelguese robanásáról
Fantáziarajz a Betelguese robanásáról (Forrás: http://www.dailygalaxy.com)

Minél nagyobb, annál hevesebb

Mint az köztudott minél nagyobb tömegű egy csillag, annál hamarabb használja fel a fúziós készleteit. A nagy tömeg miatti összehúzódást egy ideig a csillagból felszabaduló energia megakadályozza, néhány millió évig pedig egyensúlyban tartva a csillagot, az üzemanyag fogyása azonban drámai folyamatokat indít el, amit a Betelgeuse esetében viszonylag „közelről” van lehetőség megfigyelni.

A heves és drámai folyamatok a kollapszus és a felszabaduló energia egyensúlyának felborulása miatt megy végbe. Kellő energia felszabadulás hiányában a csillag saját tömege alatt mind jobban kompaktálódik, mindaddig, amíg a magfúzió során keletkezett nehezebbe elemek is elkezdenek fuzionálni, amelynek során ismét elegendő energia szabadul fel, hogy „ideig-óráig” a csillag összeomlását megfékezze. A hidrogént, hélium, majd idővel egyre nehezebb elemek követik, mindaddig, amíg a fúzió az elemi vas megjelenéséig jut. Vas-vas fúziója azonban már nem szabadít fel energiát, ilyenkor a csillagok haláltusája látványos robbanással az ún. szupernóva robbanással fejeződnek be.

Nem vagyunk veszélyben, vagy mégis?

A szupernóva robbanások közel 30 fényévnyi (!) sugárban mindent letarolnak. A Naprendszerünk azonban a maga 900 fényéves távolságával elég távol van ahhoz, hogy a robbanás ne tegyen kárt benne. A haldokló csillagtól 25 fényévre azonban van egy másik naprendszer, ami pórul járhat a csillagközi katasztrófa miatt.
A fő probléma azonban a robbanás során felszabaduló nagy energiájú gamma sugárzás, ami azonban jóval távolabbra is eljuthat. A gamma-sugarak többek között könnyen megsemmisíthetik a bolygót védő ózon-réteget is. Az elmúlt évtizedek során a földtörténet egyes nagyobb fajkihalásainak lehetséges okaként sem zárhatók ki hasonló csillagközi események. Becslések szerint a csillag várható robbanása a következő 100ezer évben bármikor bekövetkezhet, sőt 900 fényéves távolságát figyelembe véve az sem kizárható, hogy a robbanás már be is következett.

Nemrég láthattunk hasonló katasztrófát

2009-en a valaha mért legnagyobb csillagrobbanását figyelhették meg egy a Napunkénál 200 szor nagyobb csillag megsemmisülése során. A robbanás közel 4 megayottagramm erejű volt (4 után 32 nullát tegyünk!), aminek során a csillag egy hónapon át képes volt túlvilágítani a saját galaxisát is. A jelenség érdekessége az volt, hogy a szó szoros értelemben nem maradt semmi a robbanás után. A szupernóva robbanásokat követően rendszerint egy szupperkompakt objektum marad vissza, neutroncsillag, vagy fekete-lyuk formájában, itt azonban akkora erejű robbanás történt, hogy minden megsemmisült, ami az ekkora tömegű csillagokban zajló folyamatok eltéréséről árulkodik.

Csillagok méretarányos összehasonlítása

Csillagok méretarányos összehasonlítása, egy apró pont a Napink.
 

További ajánlataink

Régóta ismert tény, hogy a daganatok kezelése során... »
A Tel Aviv Egyetem Pszichiátriai Intézetének kutatója, Prof... »
Elzáródott légcsövű nyulakat tartottak életben még... »
Mindenki élete egyenlő, mindenki élete ugyanannyit ér. Rejtő Jenő... »