Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.

Kapcsolatfelvételi űrlap

Karikatúrák a földtan történetéből

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

„A tudósoknak a tudományt komolyan kell venniük, de Ők saját magukat nem veszik komolyan.” (Philippe Blanchard, fizikus)

A karikatúrák vázlatok, amelyek egyszerűen ábrázolnak egy-egy személyt, vagy viselkedést olykor torzan, vagy túlzóan. A karikatúrák első ránézésre csupán egy egyszerű rajzot jelentenek, összességében azonban mély és összetett betekintést nyújtanak a kultúrába és a társadalomba. A karikatúrákat szempontok szerint tagolni lehet. A tudományos karikatúrákban szereplő tárgyak aktív részét képezik a tudományos kutatásnka. A karikatúrákat ugyanakkor a tudomány népszerűsítésének fontos kellékei. Egy tudományos karikatúra is tartalmazhat információt, nemcsak az ábrázolt személyről, vagy a földtani modellről, de tartalmazhat „hangulatjelentést” is a társadalom viszonyáról, illetve az új, vagy régi elmélettel társadalmi kapcsolatáról.

A viktoriánus Angliában élénk volt az érdeklődés a természettudományok iránt. Különösen igaz volt ez a földtanra, ahol a radikális eszmék és az ellentmondásos új hipotézisek – az uniformitarianizmus, a jégkorszakok elmélete, és az evolúció – egyaránt jelen voltak, így a kor ismeretei, elméletei kiváló táptalajt képeztek a karikaturúrák számára. Abban az időben az "úriemberi" viselkedés miatt, közvetlen kritikára nem volt lehetőség, így csak a karikatúrák jelenthették a kritika egyetlen alternatíváját. 

Professzor „Ichtyosaurus” Lyell

A leghíresebb karikatúra Henry de la Beche (1796-1855) nevéhez fűződik. Alkotásában fejtette ki nem tetszését Charles Lyell és kortársai elméletéről. A prominnens „Ichtyosaurus professzor” képei a „Borzasztó változások” (1830) nevet viselik. A mű komolyan inspirálta William Bucklandot (1784-1856) is. A karikatúra Francois Buckland (William Buckland fia) könyvsorozatában („Érdekességek a természet történetéből”, 1857-72) kerültek széles körökben bemutatásra.

Karikatúra a földtudományokban
A borzatsztó változások, ahol az emberek a fosszilis államban élnek, mint Ichtyosaurik. De la Beche karikatúrája Lyell-ről, mint Ichtyosaurus professzor, (F. Buckland)

Ugyanakkor a geológus és az elismert földtudomány történész, Martin J. S. Rudwick 1831-ben néhány rajzot készített De la Beche naplójában, amelyben nevetségessé tette a Lyell által felvázolt megközelítést. De la Beche rajzain egy ügyvéd naplója (utalás Lyellre, aki ténylegesen ügyvéd volt) mutatja, hogy „Én” (Lyell) elméletem terjedt el szerte a világon.

Karikatúra a földtudományokban
De la Beches karikatúrája Lyell elméletéről. A képen szereplő úr kutató geológus ruhákban tűnik fel, megfigyelhető terepi ruha, a gyűjtő táska és a kalapács. De la Beche nem fejezte be sohasem a rajzot, annak érdekében, hogy majd mások fejezzék be (Rudwick 2008).

Nyilvánvalóan De la Beche sosem tudta legyőzni előítéletét Lyell-el szemben, mint ügyvéd, és mint kutató. A „Borzasztó változások” csak egy része Lyell uniformitarianizmusának.
A második képen De la Beche ugyancsak a jelen okokra visszavezethető, lassú földtani idő alatt történő uniformitarianuzmust gúnyolja.

Karikatúrák a földtudományban
„Ok és okozat” 1830 és 1833-ból. A Kép tetején lévő feliratban megjegyzi: „Áldd meg gyermek, amit a völgyben tettél!”. De la Beche dedikálta a lapot Bucklandnek (Forrás: Clary et. Al. 2010)

De la Beche karikatúrája vitatja az uniformitartianizmust és a kialakulás lassú folyamatát. A képen éppen William Buckland fia vizelésével alakítja ki az „U” alakú gleccser völgyet. De la Beche az ihletet a karikatúrához onnan nyerte, hogy abban az időben folyamatos vitát képeztek, hogy az erózió milyen szerepet játszik a völgyek kialakulásában. A jégkorszak kialakulásáról szóló elméletek még gyerekcipőben jártak, ezért nehéz volt Európában megmagyarázni azt, hogy a lassú folyóvízi erózió alakította a völgyek morfológiáját.

A rétegtan kritikája

A karikatúristák szatirikus megjegyzéseivel nem csak Lyellnek kellett megküzdenie. De la Beche egy másik elméletet is, a rétegtant, vagy sztratigráfiát is kritizálta.
1834-ben Roderick Murchinson megerősítette azt a feltevést, miszerint a Grauwacke Formációt, (quarc, kovapala, agyagpala alkotta konglomerát, mely majd erősen csillámos, majd igen finomszemű és sokszor palás. Németország szilur, devon és némileg karbon szisztémájában is fontos szerepet játszik roppant kiterjedésénél fogva) megelőzték a növények megjelenése a szárazföldön. De la Beche a formációban néhány kövületet talált, aminek segítségével kijelentette, hogy Murchinson formáció feltételezése hibás. Murchinson ezen felbuzdúlva támogatást szerzett a Földtani Társulattól és nyilvánosan megkérdőjelezte De la Beche felfedezését, például azt, hogy képes-e egyáltalán felismerni a sziklaalakzatot, vagy egy növényi fosszíliát.
De la Beche erre válaszul karikatúrát készített, hogy így vegyen részt a heves vitában.

Karikatúrák a földtudományban
Növények megjelenése idősebb földtani képződményekben, a kép címe: „Feltételezésből vélemények vs. Tények”. (Rudwick 2008)

A képek jellegük miatt karikatúrák, azonban ábrázolásuk és komplex tartalmuk miatt, mégis arra készteti megfigyelőt, hogy megértsék a szakmai téma „hátterét”, ebből következően a gúnyos karikatúra is eszköze a földtani fejlődés tanításának.

A játékos oktatás

Clary és munkatársai (2010) tanulmányában rámutatott arra, hogy karikatúrák révén építette be a földtan történetét a főiskolás hallgatók tanagyagába. Így a diákok belekóstolhattak a földtani szerkezetek történelmi vitáiba a 19. századból, valamint a társadalmi és politikai környezetet De la Beche és William Conybeare karikatúráinak köszönhetően. Ezzel a módszerrel jelentősen javult hallgatóinak tudása az uniformitarianizmusról és a katasztrófizmusról.
A bizonyításra a hallgatók is kapnak lehetőséget, ugyanis a listából egy tudományos karikatúrát maguknak kell kiválasztaniuk, és ahhoz egy rövid leírást készíteniü, amelyet nekik kell elmagyarázniuk (referátumot készítenek).
A legtöbb diák értékelte a lehetőséget, egy diák még meg is jegyezte, hogy a móka kedvéért megéri megérteni a témát. Egy másik diák azt mondta, hogy azért tanult vizsgára, mert megértette a témát.
Az evolúció tanát sokan választják a karikatúra témájául.

Karikatúrák a földtudományban
Népszerű karikatúra Linley Sambourne-tól. Az ihletet e képhez Darwin utolsó könyve adta a földigilisztákról (Sambourne 1822)

Az utóbbi (hamis) kép a fejlődést ábrázolja, ami az alacsonyabb rendű élőlények transzmutációját mutatja a magasabb rendűek felé. E téma még napjainkban is elég népszerű a rajzfilmekben és karikatúrákban, valamint a modern szatírákban a Youtube videókon.

A karikatúrák már nemcsak a távoli múltat tanulmányozzák, hanem a földtudományok fejlődését is a 20. században (pl. Chicxulub katasztrófa emlősök vs. Dinoszauruszok). Napjainkban kikerülő földtani témával bíró rajzfilmek alap mondanivalója napjaink problémáit vetítik ki, ilyen pl. a föld erőforrásainak kimerülése, vagy a klímaváltozás…

További ajánlataink

A nőnap eredetileg nem egy csokor hóvirágról szólt ... s nem... »
A múlt nyáron bekövetkezett hatalmas pakisztáni árad... »
A hótorlasz majdnem a derekunkig ért, és a szél kegyetlen... »
Nem kifejezetten nézőcsalogató manapság, ha egy produkció mozg... »