Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Genetikai kutatások támasztják alá hogyan terjedt el a mezőgazdaság a kőkorszaki Európában

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Az emberi történelem egyik legvitatottabb kérdése, hogy miként alakult ki a mezőgazdasági termelés. Svéd-dán kutatók kőkorszaki maradványok DNS-ének vizsgálatával megfejtették hogyan terjedt el a vadászó-gyűjtögető életmódot felváltó termelő életforma Európában.

A tudósok szerint a mezőgazdaság mintegy 11000 évvel ezelőtt alakult ki a Közel-Keleten, és 5000 éve hódított teret Európában. Arra, hogy milyen módon terjedt el az új életforma, és milyen hatással volt az emberekre, a genetikai adatok hiánya miatt eddig nem tudtak pontos választ adni.

Ásatást végző kutatók
Ásatást végző kutatók (Forrás: ScienceDaily)

A legújabb kutatásokkal azonban sikerült megválaszolni a  felmerült kérdéseket. Megvizsgálták négy, a kőkorszakban, 5000 évvel ezelőtt élt ember maradványait. A sírhely alapján arra következtettek, hogy közülük három vadászó-gyűjtögető, egy pedig mezőgazdasági életmódot folytatott. A kutatók összehasonlították a kinyert genetikai adatokat a ma élő emberekével. A kőkorszaki termelő genetikai profilja a ma élő dél-európai, főleg ciprusi emberekéhez illeszkedik, míg a három vadászé az Észak-Európában élőkéhez hasonló, de egyik minta sem egyezik meg teljes egészében a mai emberekével.

A kutatók szerint ez arra utal, hogy először Dél-Európában alakult ki a mezőgazdaság, majd a termelők északra vándorlása során terjedt el az észak-európai vadászó-gyűjtőgető népek között. A két csoport nemzedékeken át élt egymás mellett, majd kereszteződtek, ez magyarázza azt a genetikai variabilitást, ami a jelenkori európai emberek genetikai profiljára  jellemző.

További ajánlataink

Az elmúlt napokban egy érdekes videó és cikk jelent meg sz... »
A szél árnyéka lebilincselő mű, amely magával ragadja az olvas... »
A kerekasztal-beszélgetés középpontjában az alábbi két kérdés állt: hogyan alakult ki a... »
Igazi Potter rajongó vagyok: egyszerre két Potter történeteit... »