Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei- Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Szeptember 23-tól mintegy négy hónapon át lesz látogatható az a kiállítás, amely hetven művész több mint 220 alkotását mutatja be. A tárlat az 1895-1905-ös időszakot öleli át. Elhagyhatatlan hozzátartozója a szecesszió egyik legnagyobb alakja, az osztrák festő, Gustav Klimt.

Érdemes ezekben a már hűvösnek mondható őszi napokban ellátogatni Budapestre, hiszen egy olyan gazdag válogatás érkezett a fővárosba, amely nemcsak csillagászati áraiban, de felbecsülhetetlen értékű, kultúrateremtő jelentőségében is különleges, egyedi. Ilyen nagyszabású, átfogó kiállítás még soha nem mutatta be Budapesten a bécsi szecesszió művészetét. A kiállításon elsősorban a rajzok és a sokszorosított grafikák dominálnak, kiegészítve egy-egy nagyobb jelentőségű festménnyel, mint pl. a Nuda Vertias (Kendőzetlen Igazság). Néhány kulcsfontosságú mű, a festészet és a szobrászat műfajaira is kitekint. A Szépművészeti Múzeum számára összehangolt munkára volt szüksége, hiszen több európai múzeumból kölcsönöztek képeket.

A kiállítás százmillió forintból valósult meg, legnagyobb „kincsének”, a Nuda Veritas-nak a biztosítási értéke mintegy 25 millió euró, az egész tárlatot pedig 35 milliárd forintra biztosították.

Azért is különleges ez a rövid periodusú 10 év, amit a tárlat felölel, mert ekkor alakult meg Ausztria Képzőművészeinek Egyesülete, a Secession. Jelenségét pontos dátumok határolják. A kezdeti időszak is jelentős szerepet kap a kiállítás során, az egyesület korai időszakból való képeivel és az osztrák Ver Sacrum (Szent tavasz) folyóirat illusztrációival, amit az egyesület tagjai alkottak. A múzeum kiállítása is igyekszik megteremteni a nemzetközi kontextust, így a tárlaton Edgar Degas, Henri de Toulouse-Lautrec, Paul Gauguin, Max Klinger, Ludwig von Hofmann, Aubrey Beardsley, James McNeill Whistler, Jan Toorop, Edvard Munch és Ferdinand Hodler munkái is láthatóak.

 Külön egységet szentel a korszak összművészeti törekvéseit betetőző 1902-es Beethoven-kiállításnak, amit számos nagyszerű vázlat segítségével követhetünk nyomon. A tárlat külön része foglakozik azzal, hogy a fametszet hirtelen „divatba hozatala” e technika modernkori újjászületésének fontos állomásává tette a Secessiont, többek között Ferdinand Andri, Carl Moll, Kolo Moser és Emil Orlik alkotásai révén. Több, tabukat döntögető erotikus rajzzal is találkozhatunk a Klimt portrék mellett. Előszeretettel használta az arany és ezüst színeket, képi világa letisztultabb kortársainál, mozaik hatású festőstílusa a szecesszió egyik legizgalmasabb fejezete.

A szecesszió irányzata arra törekszik, hogy a történeti múlttól elszakadva új, a modern élet lendületét híven kifejező formákat teremtsen. Szabadon áramló formáihoz a növényvilág stilizált motívumait veszi alapul. Maga a szó kivonulást, elszakadást jelent. (secedo, secedere, latin). Nevét a bécsi Sezession Joseph Olbrich által épített aranyozott, lombdíszes kupolájú kiállítási épületéről kapta.
 

Országonként különféle elnevezései vannak:
Németországban Jugendstil (fiatal, új stílus), vagy alapvető  stilisztikai  elemei   után   Lilionstil  (virágos   stílus),   Wellenstil  (hullámzó  stílus)
Angliában Lyberty vagy modern styl (sztájl; = modern stílus)
Franciaországban art nouveau (ár nuvó; = új stílus)
Olaszországban stile Liberty (szabad stílus) vagy Stile Floreale.
 

A „szecessziók" közül a müncheni (1892), a berlini (1899) és a bécsi (1897) volt a legjelentősebb. A modern design gyökerei már itt is megtalálhatóak. A sima, dísztelen, funkcionalizmus előfutára.
 

A tárlat kurátora: Marian Bisanz-Prakken, a bécsi Albertina művészettörténésze, budapesti társkurátorai Gonda Zsuzsa és Bodor Kata, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének művészettörténészei.

Aki teheti, látogasson el a Szépművészeti Múzeumba, hiszen januártól bezáródnak kapui egy jó időre.

További ajánlataink

Az ezredforduló egyik legmarkánsabb popkulturális fejleménye a... »
Audrey Niffenegger azon ritka írók közé tartozik, akiknek első k... »
Több mint húsz évvel a rendszerváltás után, a... »
A Karácsony kétségkívül a legszebb ünnepünk, ám minden (új)évben szomorú velejáróra a... »