Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

foxyform

Bejelentkezés

Nigéria gasztronómiája dióhéjban

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Nigéria Nyugat-Afrikában található, a legnépesebb állam Afrikában, közel 150 millióan lakják. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele határt, délről pedig az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja.

Nigériában több mint 250 különböző etnikum él, a legnépesebbek a hausa, fulani, yoruba és igbo törzsek, amelyek mellett számos kisebb népcsoport, pl. ijaw, kanuri, ibibio, tiv is él. A hauszák és a fulbék Nigéria északi részen élnek, akik nomád pásztorkodó életmódot folytatnak. A többi nép főként növénytermesztéssel foglalkozik, különösen az ország középső, illetve déli részei állnak mezőgazdasági művelés alatt. A lakosság 50%-a muzulmán, 40%-a keresztény, míg 10%-a különböző törzsi vallású. Nigériában a hivatalos nyelv az angol, de sokan beszélik még a hausa, a yoruba, az igbo és a fulani nyelveket is.

A nigériai konyhában használt alapanyagok közül az egyik legfontosabb a yam, ami nem más, mint egy kúszónövény gumója. Emellett használnak még cassavát és édesburgonyát is. Magas keményítőtartalma miatt előszeretettel alkalmazzák a konyhában a plantaint, azaz a főzőbanánt is. Sok ételt készítenek rizzsel vagy babbal. Igen fontos alapanyag még az egusi és az ogbono. Az egusi az afrikai dinnye magja, amit megőrölnek, és az egusi ragu alapját képezi. Ebbe tesznek még különböző zöldségeket, húst, illetve halat. Az ogbono az afrikai mangó magja, amit az egusihoz hasonlóan megőrölnek, és szintén ragut készítenek belőle. Húsok közül fogyasztanak vadhúsokat, szárnyasokat, azok közül is tyúkot, gyöngytyúkot, pulykát, valamint marhát, ökröt, birkát, bárányt, kecskét. Szívesen esznek még belsőségeket is.

A tengerparton, illetve folyók, tavak mellett halat, rákot fogyasztanak. Tartósító eljárásként a húst, a halat és a rákot megszárítják, füstölik és úgy tárolják. A szárított húst a hausa területeken kilishinek hívják. A füstölt szárított halakat különböző ragukba, például az egusiba, ogbonóba teszik ízesítésként. Zöldségek közül paradicsomot, okrát, kukoricát, illetve minden olyan zöldfélét és levelet elfogyasztanak, ami nem mérgező. A számos trópusi gyümölcsöt – mangó, guava, narancs, banán, papaya, kókusz, stb. – leginkább önmagában, frissen fogyasztják. A nigériai konyha, Fekete-Afrika más területeihez hasonlóan, nem használ olyan sok fűszert, mint például az indiai. Leginkább chilit, gyömbért, szerecsendiót, különböző szárított gyógy- és keserűfüveket tesznek az ételekbe. A nigériai ételek jellemzően nagyon csípősek, aminek többek között egészségügyi oka is van. A nagy melegben nem lehet hosszan tárolni az ételeket, mert gyorsan megromlanak, a csípős íz miatt azonban nem lehet érezni, ha valami már romlásnak indult. Ugyanakkor fertőtleníti az emésztőrendszert, elkerülve ezzel a gyomorrontást.

Nigériában minden étkezéskor meleg étel fogyasztanak. A városokban már általában háromszor, de a falvakban még mindig kétszer, késő délelőtt és késő délután esznek. Reggel általában kevesebb ételt fogyasztanak, ilyenkor például tojást, a puliszkához hasonló kását készítenek. Ebédre, illetve vacsorára ugyanazt eszik, különböző ragukat, rizs- és babalapú egytálételeket. A nigériai konyhában nincsen olyan jellegű leves, mint az európaiban, kivéve a pepper soupot, ami egy nagyon csípős, gyógynövényekből készített leves, és különböző fajtáit hallal, húsokkal, belsőségekkel, yamgyökérrel készítik. Az egyik legjellemzőbb rizs alapú étel a jollof rizs, ami nemcsak Nigériában, de egész Nyugat-Afrikában népszerű. A jollof rizsnek számos elkészítési módja ismert, általában rizzsel, paradicsommal, hagymával, afrikai chilivel csinálják, hússal, hallal tálalják.

Babalapú étel az akara, ami frissen sült, fűszeres, hagymával, friss afrikai chilivel készült babliszt tallér, ezt általában előételként fogyasztják. Ital mellé előszeretettel esznek suyát. Ez a saslikhoz hasonló étel. A kisebb marhahúsdarabokat erős paprikás, mogyorós fűszerkeverékkel bedörzsölik, nyársra húzzák, és megsütik. Suyát sok helyen az utcán is lehet kapni, ahol nyílt tűzön sütik. Nigéria szerte kedvelt étel a stew, azaz a fűszeres afrikai paradicsomos szósz, amit húsokkal, rizzsel együtt fogyasztanak. Egész Fekete-Afrikában alapvető étel a pounded yam és a fufu, ami yamgyökérből, illetve cassavából készült döngölt köret, raguk, szószok mellé kínálják, de nemcsak köretként, hanem evőeszközként is szolgál. Napjainkban legtöbb helyen már nem frissen döngölik, hanem yam-, illetve cassava lisztet használnak a massza elkészítéséhez.

Ebony Egyesület, Közel Afrikához Klub

További ajánlataink

A szerkesztés könnyed humora segíti a befogadót, hogy megismerje... »
Évzáró koncertjén a legrégebbi, a 2004-es Majdnem Kína anyagából, valamint készülő... »
Színpompás tollcsomók, teknőspáncél ékszerek,... »
Hála az Oxford és London közötti remek összeköttet... »