Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Bőrön keresztül szabályozhatják a gének működését

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Elsőként demonstrálták amerikai kutatók, hogy a gének működését szabályozó anyagokat a kereskedelmi forgalomban lévő testápolókkal bőrön át is be lehet juttatni a sejtekbe. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben ismertetett technológiának a jövőben életmentő szerepe lehet a bőrrák terápiájában.

A bőr mélyebb rétegeiben lévő sejtekhez különösen nehéz eljuttatni a génszabályozáshoz szükséges anyagokat, mert a bőr feladata eredendően a szervezet védelme. Az Északnyugati Egyetem munkatársai új megközelítésükben gömbalakzatú nukleinsav nanoszemcsékből álló szert dolgoztak ki, amely képes behatolni a bőr mélyebb rétegeibe.

A gömb alakú részecskék átmérője nem nagyobb, mint egy hajszál vastagságának ezredrésze, és rendelkeznek azzal a különleges képességgel, hogy hozzákapcsolódjanak a természetes fehérjékhez. Ez teszi lehetővé, hogy áthatoljanak a bőr rétegein, és belépjenek a mélyebben lévő sejtek belsejébe.

A technológia kulcsa az alkalmazott nukleinsav gömbszerkezete és sűrűsége. A lineáris láncú nukleinsavak ugyanis nem képesek belépni a sejtekbe, ám a Chad Mirkin csoportja által kifejlesztett gömbalakzatba rendeződött nukleinsavak bejutnak.

Közvetlenül a bőrön alkalmazva - például egy testápoló krémben eloszlatva - a hatóanyag eljut a célsejtekhez, és azokon belül a megcélzott, betegséget okozó génhez. Itt egyszerűen kikapcsolja a hibásan működő gént, miközben a többi gént érintetlenül hagyja.

Az új típusú kezelést elsőként a melanoma és a pikkelysejtes karcinoma terápiájában próbálják ki. Tervezik tesztelését a gyakori gyulladásos bőrbetegségnél, a pikkelysömörnél, a cukorbetegség következtében kialakult sebeknél és bizonyos genetikai eredetű bőrbetegségeknél is. Azt is fontolgatják, hogy a későbbiekben a bőr ráncosodásának kezelésére is kipróbálják - számolt be róla a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.

További ajánlataink

László Ervin rendszerelmélettel, illetve a rendszerelmélet... »
 Egy, a NASA által támogatott asztrobiológiai kutatás... »
A csillagászok meglepődve vették észre, hogy eltűnt a Vé... »
„A napóleoni háborúk egyik, méreteit tekintve jelent... »