Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

A méhen belüli környezet is befolyásolja a későbbi betegségkockázatot

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Egy nemzetközi kutatócsoport ikreket vizsgálva először mutatta meg, hogy a magzatot a méhen belül érő hatások meghatározzák az újszülött úgynevezett epigenetikai profilját, egyebek között későbbi betegségkockázatát.

Bár a génjeink határozzák meg számos tulajdonságunkat, születés előtti környezetünk, a méhen belüli hatások is jelentősek, egész későbbi életünkre kihatnak. A Genome Research című szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz azt vizsgálták, hogy a DNS-láncot körülvevő kisebb molekulák elrendeződése, a metilációs mintázat hogyan módosul, és ennek milyen befolyása lehet a betegségek kockázatára a későbbi élet során.

Az emberi DNS betűsorrendjének leírása, majd a gének azonosítása után kiderült, hogy a DNS-lánc fölötti hálózat, a genom környezete dönti el, hogy melyik gén van éppen bekapcsolt vagy kikapcsolt állapotban. Az egyes gének aktivitásától függ, hogy az általa kódolt fehérje termelődik-e vagy nem.

Ez az úgynevezett epigenetikus mintázat kétféleképpen kódolja az információt. Egyrészt a DNS-szálat körülvevő, hol feltekert, hol kicsavarodott állapotban lévő hisztonon keresztül, másrészt a metilációs mintázat segítségével. A metilációs mintázat azt takarja, hogy a DNS-molekula egyik építőeleméhez, a citozinhoz (C) hol csatlakoznak metilcsoportok. A DNS-metiláció mintázata is öröklődő információ, kötődik a DNS-hez, noha nem az alapláncban van kódolva. Az egészséges sejtekben a DNS-molekulához kapcsolódó metilcsoportok jellegzetes mintázatban vannak jelen, az öregedéssel ez a metilációs mintázat megváltozik, és környezeti hatások is befolyásolják.

A most ismertetett tanulmány az első, amelyben a teljes genom terjedelmében elemezték az újszülöttek DNS-ének metilációs mintázatát. Ehhez egypetéjű és kétpetéjű ikrek köldökzsinórjából, köldökzsinórvéréből és az újszülöttek méhlepényéből vett mintákat vizsgáltak. A kutatásban megállapították, hogy még az egypetéjű ikreknél is jelentős különbségek vannak születésükkor az epigenetikai profilban.

"Ez minden bizonnyal azoknak az eseményeknek köszönhető, melyek az egyik vagy a másik ikret érték (a méhen belül)" - idézte Jeffrey Craig vezető szerzőt a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál. Bár ugyanazon a méhen osztoznak az ikrek, bizonyos saját szöveteken - így a köldökzsinóron és a méhlepényen - keresztül eltérő hatások érik őket, amelyek módosítják DNS-ük epigenetikai felépítését.

Érdekes megállapítása a kutatásnak, hogy a születési súllyal szorosan összefüggő metilált gének ugyanazok, amelyek később a növekedésben, anyagcserében és szívbetegségekben szerepet játszanak. Ez arra utal, hogy a kis születési súly valóban összefügghet a későbbiekben kialakuló cukorbetegséggel és szívbetegséggel, növelheti megjelenésük kockázatát.

A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a méhen belüli környezetnek, az ekkor átélt tapasztalatoknak jelentősebb hatása lehet az egész életünkben egészségünket befolyásoló epigenetikai tényezőkre, mint azt eddig feltételezték. A magunkkal hozott kockázatot viszont bizonyos környezeti és étrendi beavatkozásokkal már korai életkorban módosíthatjuk is - vélekedett Richard Saffery, a tanulmány másik vezető szerzője.

További ajánlataink

Az óceán színének drasztikus hatása lehet a hurrik... »
A Glasgow-ban megrendezett Királyi Csillagászati Társaság... »
A biológiai sokféleség elvesztése egyre fokozódik,... »
Mindig is a vörös borok rabja voltam, egészen addig, míg nem k... »