Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Egyenlítői Magyar Afrika

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Trenka Csaba Gábor eredetileg 1991-ben megjelent regénye egy alternatív valóságban játszódó, sok tekintetben ízig-vérig magyar családregény, megdöbbentő politikai és történelmi körkép egy soha nem létezett világról. Görbe tükröt állít elénk a magyar néplélekről egy fiatalember képében, aki hőse és egyben antihőse is a történetnek. Lajtai Gábor egy személyben gátlástalan gazember sajátos erkölcsi kódexszel, az események és történelmi viharok ártatlan áldozata és filozofikus hajlamú szemlélődő ember. Trenka Csaba Gábor a történettudományok egyik legkedvesebb és egyúttal leggyűlöltebb kérdése, a "Mi lett volna, ha…?" köré szövi nyers, megdöbbentő regényét.

Vannak tudósok, vagy csak laikus történelemkedvelők, akiket a hideg ráz ettől, és céltalannak, haszontalannak tartják a múltbéli eseményekkel kapcsolatos esélylatolgatást. A múlt azonban pont attól olyan izgalmas, hogy jelenünkben élővé varázsolhatjuk, formálhatjuk, akár gyökeresen kifordíthatjuk az egykor volt világot a sarkaiból. Például mi lett volna, ha Hitler győz a II. világháborúban? Az Egyenlítői Magyar Afrikának ez az alapvetése, és az, hogy a magyarság – ezúttal a győztes mellé állva – különleges helyet foglal el a szociálfasizmus építésében. Afrikában Hungarovill központtal hozzák létre a magyar gyarmatot, ahol az óhazából áttelepített vagy emigrált tisztviselők, katonák, polgárok és munkások építgetik Hitler álmát, a Magyar Szociálfasiszta Munkáspárt pedig óvón ügyel az alattvalók ügyes-bajos dolgaira. A gyarmati magyarok idegenek saját szerzett földjükön, betegségektől és az elviselhetetlen klímától szenvednek, zavarodottak és kétségbeesettek. Olyan világba nyerhetünk betekintést, ahol magyar nevű négerek, Máriák és Istvánok ropják a törzsi táncokat Hungarovill sikátoraiban, olykor egyenesen a Himnusz dallamaira. Trenka, bár úgy tűnik, teljességgel megváltoztatta a történelem menetét, mégis tartotta magát a valóságban is nagyjából bejárt úthoz. Amerika és az angolszász világ mesebeli helyként lebeg a kamaszodó gyarmati magyar fiatalok álmaiban, Coca-Cola, farmernadrág, rock’n’roll és házibulik képében pedig meg is testesül előttük. A valódi történelemben a Szovjetunió által játszott szerepet a Harmadik Birodalom veszi át, és tulajdonképpen hasonló események zajlanak le: az öreg és fáradt Hitler helyét sorra veszik át egyre idősebb és szenilisebb vezetők, miközben a Birodalom lassan elfelejti a szociálfasizmus eszméit, enyhülés következik, nyitás a kapitalista világ felé.

Ebben a környezetben, Afrika forró poklában marokkói francia-székely anya és magyar apa gyermekeként látja meg a napvilágot Lajtai Gábor 1960-ban. Önéletírását és családjának történetét Kabul romjai közt, valamint unokabátyja sírja után kutatva, Afganisztán úttalan útjain veti papírra. Gábor gyermekkora nem telt éppen ideálisan, de mivel nemigen ismert mást, ő úgy is boldog volt. Családja alig törődött vele, félig elvadultan élte napjait a forróságtól remegő benszülött negyedben, és játszott a néger és arab gyerekekkel. Anyja, a szépséges Mariann csak azután talál önmagára, hogy Gábornak már nincs igazán szüksége anyára. Apja, Géza semmirekellő, gyenge jellem, nem példakép Gábor számára. Nagyapja, a Turáni vendéglőt felépítő és pár évtizeden át üggyel-bajjal igazgató István sorscsapásoktól megtört, mégis büszke, erős öregúr, és hasonló karakter Gábor mostohanagyanyja is, Erzsi. A legfontosabb szereplő Gábor gyerekkorában unokabátyja, Imre, akitől írni-olvasni tanult, helyesen magyarul beszélni – hiszen a kis Ga’abi, ahogy a négerek nevezték, kora gyermekségétől inkább a különböző törzsi nyelvjárásokat és az arabot beszélte, magyar szavakkal keverve. A gimnáziumi években aztán tanúi lehetünk Gábor felnőtté válásának, megismerhetjük barátait, világmegváltó ifjonti gondolataikat. Tragédiák és szerelem, egy csúcsra törő, ambíciózus fiatalember világa tárul elénk, közben pedig a fásult, fáradt férfi is elősejlik, aki az afgán dombok közt kutat egy névtelen sír – és egyúttal önmaga – után.

Trenka Csaba Gábor nem idealizálja a magyarságot, nem a jég hátán is megélő, az igazi magyar virtust még a fekete kontinensen is fitogtató romantikus hősöket állít elénk, hanem egy, a történelem viharaiban ide-oda sodródó, tömegeiben birkaszellemű népet mutat be. Az a kevés, a helyzetet átlátó férfi és asszony, aki érti, mi és miért történik, ezen tudás súlya alatt görnyedezve, idő előtt öregszik meg, a tehetetlenségtől és a hazátlanságtól megkeseredik, és cselekvésképtelenné válik. Az Egyenlítői Magyar Afrika minden fikciójával együtt is szívfájdítóan realisztikus összefoglalása a magyarság XX. századi történelmének, és azt a nyugtalanító gondolatot ébreszti az emberben, hogy bárhogy is alakult volna a világégések kora és az utána következő pár évtized, nekünk sosem lett volna fenékig tejfel az élet. Ezzel a talán túlságosan is fatalista világnézettel nem muszáj egyetérteni, de érdemes elgondolkodni Trenka szavain, aki a csillagokhoz és a végtelenhez méri porszemnyi földi birodalmaink emelkedését és bukását, az embert és mindazt, ami emberré tesz. 

További ajánlataink

Május 15-én este tartalmas tortúrának vettetett alá a... »
Az egyiptomi múmia lábfejéhez csatolt mesterséges „... »
Az Antikvárium.hu, Magyarország legnagyobb antikvár könyvkínálattal rendelkező oldalának... »
 Kolozsvár nyerte el az Európa 2015-ös ifjúsági főv... »