Jeles évforduló volt a magyar földtan történetéből

165 éve július. 6-án tartotta a Magyarhoni Földtani Társulat első közgyűlését. Azonban a társulat megalakulásának eszméjét a lelkes beszterczebányai tanár, dr. Zipser András javasolta, a magyar orvosok és természetvizsgálók Sopronban tartott VIII. nagyülésén, 1847 augusztus 11-én. A viharos idők miatt csak 3 év múltával csírázott ki társulat csemetéje; az is közismert, hogy a nagylelkű magyar főúr,  Esterházy Pál herceg pártfogása indította meg elsősorban az elvetett mag csírázását.  Kubinyi Ágoston és Ferenc, Marschan József, Pettkó János és a javaslattevő Zipser András tanácskozása 1848 január 3-án Videfalván került sor, ahol előkészítették a talajt; de az eközben kitört viharban nem nem bontakozhatott ki a társulat.

A szabadságharc leveretése után egyhamar alig jöhetett volna létre a társulat, ha  Haidinger Vilmos, az akkori bécsi ifjú mineralogusok és geologusok vezetője, szaktudományaink terjesztésének szempontjából kiindulva, pártfogása alá nem vette volna magyar kollégái ügyét. Mint az 1849 december 1-jén fölállított cs. kir. birodalmi földtani intézet igazgatója a bécsi kormánynál jól előkészítvén az utat, 1850 május vége felé Pestre küldte volt dr.  Hörnes Móriczot,  mint a nevezett intézet biztosát, hogy az itteni földtudósokkal a fölállítandó társulat programját megállapítsa. Az értekezletre 1850 május 24-én került sor. Hörnes mellett jelen volt Engel Sándor, Fuchs Vilmos, Kubinyi Ferencz, Kováts Gyula, Mikecz András, Nendtvich Károly, Petényi Salamon és Szabó József.

Az értekezleten a következő határozatokat hozta:

1. Megbízták Kubinyi Ágoston, hogy egy magyarhoni földtani társulat alapíthatásához felsőbb helyen a szükséges engedélyt megszerezze.
2. Kováts Gyula megbízták a szükséges alapszabályok megszerkesztésével.

Ebben a következő pontok kiemelendők: 

• a) A Magyarhoni Földtani Társulat, amely magánegylet, szoros tudományos kapcsolatban van a bécsi cs. kir. birod. földtani intézettel, 
• b) A társulat a Magyar Nemzeti Múzeummal is szoros viszonyban áll, a gyűjtött tárgyak annak tulajdonába mennek át. 
• c) A Magyar Nemzeti Múzeum szolgáltat helyiséget, őrzi a társulat iratait, és tisztviselői ingyen szolgálatukat felajánlják, 
• d) A társulat minden pénze csak valóságos tudományos működésekre fordítandó. A tagok ingyen szolgálnak; csak úti költségeik és munkadíjai téríttetnek meg. 
• e) A felsőbb engedély után azonnal nyilvános közgyűlés tartandó, amelyre az összes aláírót meghívják, s az elfogadandó alapszabályok azonnal kinyomassanak,
• f) A megalakulás után a tudományos kutatások még a nyáron haladék nélkül megkezdessenek.

Ezen program értelmében azután 1850 júl. 6-án tartották meg az első közgyűlés, a társulat tényleg megalakult és megválasztattak Kubinyi Ágoston elnöknek, Kováts Gyula titkárnak, és dr. Wagner Dániel pénztárosnak.

Az MFT tagjainak alakulása

Június 6-án ünneplte tehát hivatalosan is a Magyarhoni Földtani Társulat születésnapját. A földtani társulatok közül a magyart negyedikként alapították, az angol, a francia, és a német után.