Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.

Kapcsolatfelvételi űrlap

A legnagyobb román impresszionista festő élete filmen

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Nicolae Margineanu neves kolozsvári filmrendező Luchian (1981) című filmjével, az első modern román festő, Stefan Luchian életét bemutató alkotásával folytatódik a nyári Retro Film Klub szerdán a Budapesti Román Kulturális Intézetben.

A film felidézi Stefan Luchian (1868-1917) festőművész életét, akit a család katonának szánt, de ő a táj- és a zsánerképfestészet kiemelkedő alakja lett. 1873-ban költözött a szüleivel Bukarestbe, ahol a szépművészeti iskolában Nicolae Gigorescu tanítványa lett. Később Münchenben a művészeti akadémián tanult, Correggio- és Rembrandt-másolatokat készített - mondta el az MTI-nek Brindusa Armanca, a román intézet igazgatója.

Ezután Párizs következett, ahol nagy hatással volt festészetére az impresszionisták, elsősorban Édouard Manet és Edgar Degas munkássága. 1900-ban a párizsi világkiállítás román pavilonjába két pasztellképe is bekerült. Ekkor mutatkoztak nála gyógyíthatatlan betegségének, a szklerózis multiplexnek a tünetei. Az izomsorvadás miatt 1903-tól székbe kényszerült, s ahogy testén eluralkodott a bénulás és elérte az ujjait, a kezéhez kötözött ecsettel továbbra is festette szebbnél szebb virágcsendéleteit. Utolsó képét 1913-ban készítette, a festmény egy fiatal, vörös hajú nőt ábrázol fotelban, a kisasztalon vázában virágcsokorral. A mű a Lorica címet kapta.

Stefan Luchian: Interior
Stefan Luchian: Interior (Lorica), a festő utolsó műve (Forrás: Wikipedia)

Ebben az időszakban kelt Luchian védelmére Tudor Arghezi, a híres költő, műfordító, publicista, mert a festőt azzal vádolták, hogy már nem tud festeni és mások képe alá írja a saját nevét. A festő már halálán volt, amikor meglátogatta őt George Enescu, a nemzetközi hírű román zeneszerző, hegedűművész, hogy hegedűjátékával enyhítse fájdalmát.

Filmtörténeti érdekesség, hogy Stefan Luchian világhírű olajfestménye, a korondi kancsóban álló búzavirágcsokrot mintázó kép eredetije is szerepel a filmben. A festmény néhány évvel ezelőtt aukción cserélt gazdát tetemes összegért.

Nicolae Margineanu filmjében a festőt Ion Caramitru alakítja, a húgát Maria Ploae, Tudor Arghezit pedig Florin Calinescu formálja meg.

A vetítés szerdán este 7-kor kezdődik. Margineanu filmjei közül vetítették a magyar mozik a Pénzváltó (2007) és a Nézz előre haraggal (1993) című alkotást.

További ajánlataink

David Bowie brit énekes és előadóművész kulturális hat... »
Ország Lili és Bortnyik Sándor monotípiái, Csernus... »
Élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon - hangzott el a h... »
Az online földrajzi információk felhasználását ma... »