A technika fejlődése előtt a népi megfigyeléseken alapuló időjárás előrejelzések voltak ismeretesek. „Ha vörös az ég éjjel, az pásztornak örömet, ha piros az ég reggel, a halásznak félelmet hoz...” Ilyen és ehhez hasonló régi mondások figyelmeztették az embereket a közelgő időjárási eseményekre, napjainkra azonban a radarral és műholdképekkel lehetőségünk van pontosabban előre jelezni az időjárást, nemcsak napokkal és hetekkel előre, hanem akár egész szezonra is. Szezonális időjárási előrejelzések különös fontossággal bírnak a mezőgazdaságban, az egészségügyben és az ipari szektorban. Megfigyelések szerint egy európai forró nyári szezon után ritkán alakul ki esős téli-tavaszi időszak Dél-Európában, egy száraz évszakot pedig rendszeritn hideg vagy meleg nyár követ. Ezt az jelenti, hogy a nyári meleg aszimmetrikus.
A szezonális előrejelzések nem könnyűek, főképp a légkörzések instabilitása és nemlineárisága miatt különösen a közepes földrajzi szélességeken. A szezon időjárásának meghatározásában a kutatók az előző szezon esőzéseit és meleg napjait vizsgálják meg.
A Laboratoire des Sciences du Climat et de l'Environnement (LSCE) és a Svájci Szövetségi Technikai Intézet (ETH Zürich) megfigyelései szerint egy európai forró nyári szezon után ritkán alakul ki esős téli-tavaszi időszak Dél-Európában. Azonban azt is felfedezték, hogy egy száraz évszakot hideg vagy meleg nyár követ. Ezt az jelenti, hogy a nyári meleg aszimmetrikus, és az éghajlati előrejelzések szerint szárazság következik be Dél-Európában.
A kutatók azt is megjegyezték, hogy az elmúlt évtizedben bekövetkezett hőhullámok jelentős hatással voltak a társadalomra. A legmelegebb nyár 2003-ban volt, amely válsághelyzetet eredményezett az egészségügyben, valamint rossz termést a mezőgazdaságban. A meteorológusokat is megdöbentette az a tény, hogy a 2003-ast felülmúlta a 2010-es hőhullám. A maximális hőmérsékleti érték hét nap során 13,3 fokkal meghaladta az 1871-2010 nyarán mért napok átlagát. A kutatók szerint ezek a szélsőséges nyarakat tekinthetjük a jövő éghajlat prototípusának. Sajnálatosan még a technikai fejlődés sem teszi lehetővé, hogy hónapokkal előre jelezzük az ilyen kritikus eseményeket, s így nincs esélyünk felkészülni ezekre, az eseményekre.
A száraz hónapok, az erős napsütés anticiklonális körülmények között, hőt ad át a légkörnek, felerősítve a szárazságot és hő nagyságát. E megfigyelésre a példát a 2011 forró nyarát követő 2012 tavaszi szárazság adja. E szélsőséges hőmérséklet nem lesz jó hatással a társadalomra, de legalább segít felkészülni a jövő globális klímaváltozására.
A hét elején kiadott prognózisok már jelezték, hogy a hét végétől ismét visszatér a kánikula, ami jó néhány napig vendégünk marad. A napi hőmérsékleti maximumok sok helyen meghaladják majd a 35 fokot, és a napi középhőmérséklet is tartósan 27 °C felett alakulhat, ezért 2012. június 30. szombat 0 órától július 4. szerda 24 óráig III. fokú hőségriasztást rendel el az országos tisztifőorvos az ország egész területér. Ugyanakkor extrém UV-B sugárzás is várható.

2012. július 2-ra, hétfőre vonatkozó maximum-hőmérséklet előrejelzés
A forró nappalokat meleg éjszakák követik, így a napi középhőmérséklet nagy területen meghaladja a 27 fokot, sőt helyenként akár a 30 fokot is elérheti, ezért érdemes figyelni az ÁNTSZ hőségre vonatkozó közleményeit.
A hosszú nappalok miatt a forróság este csak lassan enyhül, így a lakások szellőztetését, vagy a kerti munkákat érdemes lehetőség szerint a hajnali, reggeli órákra időzíteni.
Várhatóan csak lassan szűnik meg a nagy meleg, amint a kelet felé mozgó frontzónák érintik hazánkat. Ezek elsősorban az északnyugati területeken hozhatnak lehűlést, másutt csupán felfrissülést okoznak zápor, zivatar kíséretében.