Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

A misztikus varangykő

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

A bufonit, botrax, borax, batrachite, chelonite, brontias, lapis bufonis vagy sárkánykő, illetve varangykő egy igen különleges darabja a drágakövek világának. A népi hiedelem szeritn a varangykő a varangyok agyából származik és két fajtáját a fehér- és a fekete varangykövet különítették el. De mi is volt a varangykő?

A korabeli elképzelések és leírások szetrint. a bizarr drágakövet úgy nyerik ki a varangyból, hogy az állatot piros lepedőbe burkolják, és egyszerűen kiteszik a napra. A varangy a hőség miatt kérődzni kezd, majd kiköpi a varangykövet, amit azonnal el kell venni tőle, mert különben a  varangy újra lenyeli. A hiedelem szeirtn a varangyköveket más állatok, többek között a hangyák is magukkal viszik, ha rátalálnak, sőt akár a halott varangyból is kiszedik.

Bufonites, varangykő
Ulisse Aldrovandi a „Museum metallicum” (1648) c. könyvében ábrázolja a bufonitet

A néphit szerint a kő megvédi hordozóját a különféle mágiáktól és szerencsétlenségektől, gyógyító ereje van, amely belső fájdalmak és különféle sebek gyógyításában is segíthet. A varangykövet vízbe helyezték, hogy az kioldja a gyógyító ásványokat. A folyadékot a sebek környékére locsolták, ahol kifejthette gyógyító hatását.

Bufonites, varangykő
A varangykő kitermelése és felhasználása a német botanikus és orvos, Johannes de Cuba szerint egy 1497-es illusztrációban

Annak ellenére, hogy homályos leírások maradtak fenn a mágikus varangykőről, mégis sikerült a Lepidotus fajjal azonosítani a követ. A Lepidotus egy kihalt nemzetség a sugaras halak közül a jura és kréta időszakból. Feltételezhetően a korabeli emberek hasonlóságokat fedeztek fel a fosszílis fogak és a varangyok szemei között, ami ezt a különös néphiedelmet eredményezte.

 


Másik fajta ábrázolása a bufonite-ről Aldrovanditól. E kép egyértelműen bizonyítja, hogy a Lepidotus fosszílis fogairól van szó


Lepidotus fogak Lyell „Elements of Geology” könyvéből (1871)

További ajánlataink

 Egy, a NASA által támogatott asztrobiológiai kutatás... »
A csillagászok meglepődve vették észre, hogy eltűnt a Vé... »
A brit főváros - egyáltalán nem akaratán kívül,... »
A természetből vett ötlet segítségével az Új-D... »