Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Marija Morevna és a Halhatatlan

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Idén új színfolt tűnt fel a hazai fantasztikus könyvkiadás palettáján az Ad Astra Kiadó személyében. Első kiadott könyveik díjnyertes, nagysikerű regények az igényes külföldi fantasztikus irodalomból, közéjük tartozik Catherynne M. Valente könyve, a Marija Morevna és a Halhatatlan. Ha az Ad Astra az e könyv által is kijelölt ösvényen marad, akkor valódi szolgálatot tesz majd a magyar olvasóközönségnek azzal, hogy csodálatos, életre szóló élményeket varázsol könyvespolcainkra.

Valente, a Maine-ben élő írónő neve a magyar olvasók előtt még jobbára ismeretlen, pedig az általa myth-punknak nevezett stílus képviseletében már jó néhány elismert regényt írt. Könyveit átszövik a legendák, mesék; csodálatos utazásokon vehetünk részt a főszereplőkkel, és varázslatos birodalmakat barangolhatunk be. A Marija Morevna kifejezetten a magyar közönséghez írt előszavában az írónő elénk tárja, miben látja könyve küldetését: az orosz folklór megismertetése a célja a nyugati világgal. Hazája, Amerika évtizedekig a Szovjetúniótól való rettegésben élt, de úgy, hogy az orosz fenyegetés inkább volt testetlen mumus a mesékből, mint valódi ellenség. A totális háborútól való félelem közepette a gazdag orosz mesevilág rejtve maradt a nyugat előtt. Valente félig orosz mostohaanyja, majd orosz férje és annak családja révén ismerte meg Baba Jaga, Koscsej cár, a tűzmadár és a Tengeren Túli királynő, Marija Morevna történeteit. „Noha Magyarország természetesen soha nem volt a Szovjetúnió része, megtapasztalta a kegyetlen, kommunista rezsimet, és csak elképzelni tudom, milyen komplex lehet a viszonya az orosz kultúrához és folklórhoz.” Az idősebb nemzedék nevében nem tudok nyilatkozni, annyit azonban nagy biztonsággal állíthatok, hogy a mostani huszonéves korosztály, és pláne a fiatalabbak jóformán semmit nem tudnak erről a világról. Valente azonban kézen fog, és átsétál velünk időn és téren, mágián és valóságon, hogy aztán az orosz mítoszok világa megtelepedjen tudattalanunk peremén, és visszatérjen álmainkban.

Ivan Bilibin illusztráció

Ivan Bilibin illusztrációja

„Egy tengerparti városban, amelyet egykor Szentpétervárnak neveztek, majd Petrográdnak, aztán Leningrádnak, és jóval később ismét Szentpétervárnak, állt egy hosszú, keskeny ház egy hosszú, keskeny utcában. Egy hosszú, keskeny ablakban pedig világoskék ruhában és fakózöld papucsban egy gyermek arra várt, hogy egy madár feleségül vegye.”

Így kezdődik Marija Morevna története, amely nem romantikus tündérmese, annál inkább olyan, mint maga az orosz föld: könyörtelen és hideg, kemény emberek és véres háborúk szülője. Valente gyönyörűen ír – erre nincs más szó. Szavai ragyognak, akár a hó egy téli éjszakán, sejtelmes, túlvilági fénytől izzanak, egyszerre álombéli valótlansággal és kemény valóságossággal, akár az éles fájdalom.

Ivan Bilibin illusztráció
Ivan Bilibin illusztrációja

Az olvasó Marijával együtt ki-be surran a mi világunk és a mítoszok világa között azokon a réseken, amelyeket az Élet és a Halál cárjának öröktől való küzdelme vágott a világ szövetébe. A kemény leckékkel és olykor sötét humorral átszőtt történetben olyan bizarr képekkel fonódik össze a két valóság, mint amikor Baba Jaga Lenin üvegkoporsóján táncol, vagy amikor a Párthoz hűséges, a marxizmus tanításait citáló sárkányról esik szó. És tényleg – miért ne haladhatna a korral a varázsvilág is? Miért kellene időbe fagyva, az emberek világára süketen és vakon léteznie? Rájuk talán nincsenek hatással a halandó és esendő lények háborúi, az ipari forradalom, a globalizáció, a politika és a gazdaság követhetetlen irányváltásai? És ugyanez fordítva: a XX. és XXI. század gyermekei talán nem menekülhetnek a koboldok, boszorkányok és egyéb varázsos teremtmények közé, amikor a házukat a társadalmi igazságosság jegyében felosztják, és minden szobába másik családot költöztetnek, vagy éppen évtizednyi szenvedést hozó bombák zuhannak az égből? Nem szenvednek-e az orosz házak és családok őrző manói, a domovojok ugyanúgy az éhségtől, amikor jegyre lehet kapni a semmit?

A Marija Morevna és a Halhatatlan amellett, hogy megismertet minket az idegenül csengő nevű csodálatos és borzasztó mondahősökkel, bravúrosan, okosan és gondolatébresztőn mutatja be a XX. század orosz földön átsöprő viharait. A bonyolult, álomszerű szimbólumok és képek közül könyörtelenül üvölt elő az ártatlan milliók életét követelő második világégés, az emberi tragédiák, az Élet és a Halál örökös küzdelme. 

További ajánlataink

 A NASA egyik kutatója apró, fosszíliáknak tűnő maradv... »
Az intelligens gyógyászati eszközök egyre bővülő tárh... »
Hollywood rajong a kicsavarodott ötletekért, az olyan filmek pedig, amik első... »
Az enzimek olyan fehérje molekulák, melyek szabályozzák a sejtekben lejátszódó kémiai... »