Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

E-mail

foxyform

A 2010-2011 évi kül- és belterületi belvízvédekezés tapasztalatai Szentes kistérségben

A vizek kártételei elleni harc egyidős szinte az emberiséggel, már a kezdeti, ókori civilizációknál is megtaláljuk a vízszabályozás, - a keletkező és meglévő vizek kormányzására és visszatartására, a földművelés és állattenyésztés, vagyis az élet alapvető feltételeinek biztosítására - utaló nyomait.

Ezen veszélyek alapvetően két módban jelennek meg, ezek a belvíz, amely esővízből és hóléből, a felszínre emelkedő talajvízből és az árvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származó felszíni víz, valamint az árvíz, amely a folyó vízmennyiségének olyan mértékű fölszaporodása, hogy az a rendes mederből kilép.

Belvíznél és árvíznél arra kell törekedni, hogy a lakosságot távol tartsam a veszélyforrástól. Ez egyébként megítélésem szerint főként építésügy hatósági feladat, az lenne a szerencsés állapot, ha árterületen illetve belvíz által veszélyeztetett területen lakóhelyek nem lennének kialakítva.

Árvíznél ez jelenleg is így van, a gát töltés ároldala és a Tisza közötti terület javarészt lakatlan. Egy pár tucat hobby kert található a „kis” Tisza szigeten, ahol bejárásokkal ellenőrizni kell az esetleges életvitelszerű kint létet.
Nyaralók találhatóak a tiszai szabad strandon is, de ott is csak szezonban van élet. A szezon viszont nem esik egy időtartamra az árvizekkel.

Belvíznél sokkal bonyolultabb a helyzet, hisz a külterületi csatornarendszer amortizációja miatt, a már épített környezetben jelentkezik a vízkár. Vagyis az 50 évvel ezelőtti vízelvezető rendszer, ha jelenleg is hasonló hatékonysággal működne, akkor nem igazán okozhatna problémát a belvíz, azonban a termelő szövetkezetek megszűnése, a szinte átláthatatlan tulajdonosi struktúra, valamint csak a földtulajdonosok vízigényeit szem előtt tartó vízgazdálkodási társulati hozzáállás miatt Szentes kistérségben szinte kivétel nélkül csak külterületen veszélyeztetett ingatlanokat a 2010-2011 évi jelentős csapadékmennyiségből adódó belvíz.

Akár melyikről is beszélünk, legyen az bel- vagy árvíz, a veszélyt előidéző okozatok között minden képen az adott területre vagy a vízgyűjtő területre leesett csapadékmennyiség a kiindulási alapunk, azzal a megkötéssel, hogy a hóban tárolt vízkészletek kiolvadási sebessége, valamint súlyozottan a belvíznél, a földbe fagyott vízmennyiség kiolvadási sebességét folyamatosan figyelembe kell venni, együtt kell vizsgálni az aktuális és a közeljövőre prognosztizált csapadékmennyiséggel.

Az árvíz nagy költségráfordítással, de jó hatékonysággal kezelhető veszélyforrás a Dél-alföld vonatkozásában, hisz a lekormányzásra váró vízmennyiséget pontosan ismerni lehet. A védekezés célja a víz ártérben tartása, a gátak homokzsákokkal történő magasítása, a gát megcsúszásának megakadályozása a mentett oldalon bordás megtámasztással, az ároldalon fád falazással.

A belvíz a védekezési időszak függvénye alapján közepes vagy magas költségű, az árvíznél nehezebben kezelhető veszélyforrás, hisz rendszerint az áradással egy időben éri el a térséget. Az árvíznél a folyó, ami hozza az árt, az is fogja tovább vinni, míg a belvíznél a megjelenő vizet kell átkormányozni több lépcsőben de végül szintén a Tisza folyóba kell juttatni Szentes vonatkozásában. A védekezés célja a lakóingatlanok megvédése, a javasolt eljárás a víz lekormányzása szükségelvezető árkok kialakításával. Egyes esetekben  előfordulhat, hogy homokzsákkal kell a belvíznek útját állni, és ingatlant folyamatos szivattyúzással védeni, de ezekre az esetekre szükség lenne egy jogszabályi háttérre, ami biztosítja az ár- érték összhangját a védekezésben. Azonban azt is mérlegelni kell, hogy az adott ingatlan összértéke bár a helyi árak alapján kicsi, de az elvesztése a tulajdonost lehetetlen helyzetbe, a létbizonytalanságba hozhatja.

A belvízvédekezésre szűkítve a mondandómat figyelembe véve hazánk természeti viszonyait, a földrajz alapján alapvetően két csoport különböztethető meg.

  1. Hegyvidéki belvízvédekezés - valójában egy ár elleni védekezés.
  2. Síkvidéki belvízvédekezés.

A kettő között alapvető különbség, hogy a természetes lefolyás esése miatt, a hegyvidéken hamarabb alakul ki veszélyes helyzet a belvíz következményeként, de az orvoslása is viszonylag gyorsabb művelet, míg síkvidéken előfordulhat, hogy a nagyobb esők után akár 24-48 órával később alakul ki előre nem prognosztizálható összefolyás, ami beavatkozást igényel, de a beavatkozás hatékonysága sem látványos, sokszor 12-24 óra kell a látványos javuláshoz.

Tekintettel arra, hogy szülővárosom, Szentes az Alföld szívében van, így a továbbiakban csak a síkvidéki védekezést taglalom.

Alapvetően, egy kistérség belvíz védekezése két élesen elhatárolt területre osztható fel, annak következtében, hogy a jogszabályi háttér a belterületi csapadékvíz elvezetést, és vízkár elleni védekezést a polgármester felelősségi körébe rendeli, mivel vízkár elhárítás jogszabályi alapelve, hogy a tulajdonos van kötelezve védekezésre, és belterületen a védművek tulajdonjoga, egy-két speciális esetet kivéve az önkormányzaté. Mivel irreális lenne képviselő testületi üléseket összehívni egy adott belvízvédekezési helyzet kérdéseinek tisztázására, így a belterületi védekezésért a polgármester a felelős. A kistérség területén a települések belterületén kívüli védekezési feladatokat szokásos külterületi védekezésnek nevezni. A kettő alapvetően metodikában elkülönül, de egymással szoros kölcsönhatásban áll, ugyan is a belterületi vizet előbb át kell kormányoznunk külterületi csatornákba (öntöző csatornákba), a külterületi csatornákból (öntöző csatornákból) a kistérség két gyűjtőcsatornájába, amelyek a Kórógy és a Veker. A Kórógy és a Veker fölös vízmennyiségének átkormányzása a Kurca főgyűjtő csatornába és onnan a Tiszába.

A kistérség belterületi védekezése:

A kistérség székhely városa Szentes, és a további 7 település, Szegvár nagyközség, Nagymágocs nagyközség, Fábiánsebestyén nagyközség, Derekegyház nagyközség, Eperjes község, Árpádhalom község, Nagytőke község saját belterületének vízvédelme a jogszabályok alapján egyértelmű és oszthatatlan felelősséggel az illetékes polgármesteren múlik, hisz a védekezésre ő kötelezett. A szakmai vezetést a területileg illetékes vízügyi igazgatóság helyi szakaszmérnöksége végzi.

Szentes kistérséget a belvíz négy hullámban támadta be a 2010. év folyamán, de először vessünk egy pillantást a csapadéksorokra.

A Súlymostői gátőrháznál mért csapadéksorok (Forrás: http://www.atikovizig.hu/vizrajzx/csapadek.aspx)

 

Jan.

Feb.

Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

Összesen

2009

43,2

30,2

22,1

21,1

12,2

54

7,8

20,7

11,1

82,9

92

47,3

444,6

2010

63,9

83

29,4

69,6

155,7

91,6

79,3

54,3

130,9

48,3

67,1

108,1

981,2

Összehasonlításként ábrázoltam a 2009. évi csapadék adatokat is, mindenkinek szembetűnik, hogy a 2009. évi sor laposabb, 2 nagy kiugrással, míg a 2010. év, alapból is nagyobb csapadékmennyiséggel, és 4 csúccsal rendelkezik. A nyár egyrészről perzselő volt, másrészről a kánikula mentes időszakban folyamatosan szél volt, a földet mind a kettő szárította, így szeptemberi esőhullámot úgy küzdöttük le, hogy ez igazán problémát nem okozott. 2010. évi rendkívüli csapadékmennyiség okát mai napig elemzik, több anticiklon érte el hazánkat, amelyek korábban más területen tombolhatták ki magukat. Arra a kérdésre, hogy miért kerültek ide ezek az anticiklonok, talán sose fogjuk megtudni az egzakt választ, de azért érdemes elgondolkodni azon, hogy az izlandi vulkánkitörés is közbejátszhatott, hisz nagy tömegű por jelent meg a légkörben, amely a légköri mozgásokra kihatással lehetett.

Az OMSZ adatai szerint a Magyarországon leeső legnagyobb csapadékmennyiséget a tavalyi évig 1937-ben amit Kőszeg-Jávorkúton mértek. Akkor az évi csapadékmennyiség 1510 mm volt ezen a helyen, ezzel szemben 2010-ben Jávorkúton (Bükk hegység) az OMSZ mérőállomásának adatai szerint 1550 mm volt az összes csapadék. 

Belterületi belvízvédekezés:

A február közepétől rohamosan meginduló hóolvadás sikeresen dugította el az átereszeket, a hóban és a fagyott földben tárolt, kiolvadó vízmennyiség és a frissen lehulló csapadékmennyiség együttes megjelenése a belterületi csatornahálózatban problémákat generált. (Az átereszben a hőmérséklet hidegebb és a nap melegítő hatása elől védett, ezért az átereszek dugulására ilyenkor mindig számolni kell.)

Belvízvédekezés a székhely várost is beleértve 3 településen folyt védekezés február hónapban.

A második hulláma a belvízvédekezésnek a május-júniusi rendkívüli csapadékmennyiség következménye volt, ami belvízvédekezést okozott Derekegyházán és Eperjesen, viszont Szentesen a február-márciusi tapasztalatok alapján a rendszer gyenge részein való csekély számú beavatkozásokkal, annak következtében, hogy február-március időszaki védekezésnél az orvosolható problémák megoldásra kerültek, így nem került sor védekezés elrendelésére.

A december 01-én beinduló szünet nélküli esőzéssel azonosítjuk a 3. hullámot, ami önmagában elegendő mennyiségű csapadékot jelentett volna egy belvízvédekezéshez, csakhogy a földnek abszolút nem volt már elszívó képessége, a csatornákat mesterségesen alacsony szinten tartotta a vízügy és a társulat, de a csatorna falakon keresztül szivárgott be a talajvíz.

Nem véletlen, hogy december 03-ra a szüntelenül hulló eső miatt a kistérségi belvíz helyzet eszkalálódott, Szentes, Nagymágocs, Szegvár, Derekegyház és Fábiánsebestyén az 5 legnagyobb lélekszámú és közigazgatási területű települése a kistérségnek, II és III fokú védekezési készenlétet folytatott, és megindultak a kitelepítések. A helyzetet szemléltetve, Nagytőkén habár nem rendeltek el belvíz védelmi fokozatot, körülzárt tanyát menteniük kellett, Árpádhalmon a Mágocsi ér dugulása miatt, - pedig ez a község a legmagasabban fekvő területen van – a vízelvezető rendszere visszaduzzasztott, Szentes-Lapistó és Szentes között szintén a Mágocsi-ér miatt 4000 birkát zárt körbe a víz. Szentes város polgármestere a képviselő testületi ülésen megjegyezte, hogy már annyi vizet szivattyúzunk, hogy más kistérségek talajvize is ide áramolhat és a belvíz már talajvíz, tehát igazából ez ellen védekezni már nem lehet.
Csak a december elsején kezdődő belvíz hullámban 8 fő kényszerült elhagyni lakhelyét.

Belterületi védekezésnél a kistérség viszonylatában jellemző problémákból alakultak ki olyan helyzetek, amelyek az érintett lakosság biztonságérzetét csökkentették, ezek a következők voltak.

  1. A meglévő csapadékvíz elvezető rendszer gyenge pontjai, melyen a probléma először jelenik meg. Ezek javarészt tervezési és kivitelezési hibákra vezethetőek vissza.
  2. A rendszeren belüli előre nem látható meghibásodások, átereszt törések, dugulások. Ezek könnyen lokalizálhatóak, az utcán a házfalakra felzárkózó víz jelzi a problémát, és a probléma orvoslása után a víz szinte azonnal eltűnik. Ezen problémákat a házak védelmében, a munkagép megérkezéséig rendszerint szivattyúzással kellett enyhíteni, a szivattyú megjelenése legyen az akár 2300 liter / perces teljesítményű is, nem fog látványos javulást előidézni, de az érintett lakosság megnyugszik tőle, ami fontos, mivel a műszaki gép felvonulása időbe telik. A szivattyúzás után kézi majd szükség esetén gépi erejű áteresztisztítás következik.
  3. Az emberi beavatkozás kiszámíthatatlansága. Itt a zártrendszerű csatornaszakaszon a csatornanyíláson át bedobott dolgok által előidézett problémák mellett első sorban nálunk a kistérségben a vascsövek és hordók áteresznek való alkalmazása okoztak gondot. Valószínűleg helyi ötlet lehetett, de több helyen találkoztunk azzal a problémával, hogy vascsövet raktak le a beton áteresz helyett, melyek a korrodálás miatt összeroppantak és áthatolhatatlanná váltak. Ugyan ide tartozik a jó gazda gondosságának hiánya is, amikor saját udvarukon képtelenek az emberek pár kapacsapással lekormányozni a vizet, annak megoldását is a beavatkozó szervekre hárítják.
  4. A települések peremvidékein a belterületi csatornákat fogadó öntözőcsatornákon lévő tiltók állapota.

A megjelenő problémák elhárítása mellett nagy fontossággal bírt a rendszer folyamatos monitoringozása, elsősorban a gyenge/kritikus pontok figyelésével, a rendszer egésze viszonylatában, a legjobb jelző rendszernek a lakosság bizonyult.

Szentes város viszonylatában sajátosság, hogy a belterületi csapadékvíz elvezetőt városi tulajdonú csatornákból egyből a főgyűjtő csatornába, az-az a Kurca csatornába kormányozzuk. A Kurca vízállása miatt a gravitációs levezetés a belvíz megjelenésével együtt megszűnik, hisz a Veker és a Kórógy mint gyűjtőcsatornák, a 814 km2 területű kistérség egészéből ontják a vizet a Kurcába ami annak szintjét gyorsan megemeli, és a belterületi csapadékvíz már nem képes gravitációs elven lefolyni, a gravitációs utat kézi erővel tiltózni kell, és szivattyúval kell az átemelést megoldani. A szivattyútelepek a város két részén vannak felállítva. Északon a Mentett-réti szivattyútelep 1, délen a Nagyvölgyi szivattyútelep 3 szivattyúval üzemel. Automatán a vízhozam függvényében indulnak illetve állnak le, teljes erejű működésükkor azonban a szívócsonkok előtti rács hordalékoktól való mentesítésére egy-egy főt kell 24 órában biztosítani, vagyis hiába automata a szivattyú rendszer, ha kézi erőt kell a zavartalan működéshez biztosítani.

A szennyvízcsatornázásnak köszönhetően a víz belterületen nem öntött el ciszternát, így mentesíteni/fertőtleníteni nem kellett, de a temetkezések a temetőkben lévő ellenőrző kutak mért szintjei alapján időszakosan leállításra kerültek.

A kistérség külterületi védekezése:

Belvízzel elöntött területek
Külterületi légi felderítés

Mint már említettem a vízkár elhárítás jelenlegi jogszabályi alapelve, hogy a tulajdonosok vannak kötelezve védekezésre. A szentesi kistérség viszonylatában így a következő szervezetek védekezésének összehangolása szükségeltetik a vízkárelhárítási feladatok elfogadható színvonalú végrehajtásához a külterületen. Az állami tulajdonú gyűjtő (Kórógy és Veker) csatornák a főgyűjtő csatorna (Kurca) és a Tisza szentesi szakasza felett illetékességi jogkörrel rendelkező Alsó-Tisza vidéki környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság szentesi szakaszmérnöksége, az öntöző csatornák felett diszponáló Szentesi Vízgazdálkodási Társulat (továbbiakban: társulat). A kistérségen belül műszaki és építésügyi hatósági jogkörben eljáró szerv a székhely város polgármesteri hivatal műszaki osztálya, így a külterületi, önkormányzati tulajdonú csatornarendszer felett tulajdonosi jogkört gyakorló Szentes város Önkormányzata (Ugyan úgy a polgármester a védekezésre kötelezett), a Magyar Közútkezelő Kht. a tulajdonában lévő csatornák vonatkozásában. Az egyes településeken a rendszerváltás után megszűnt termelőszövetkezetektől az adott település által megörökölt csatorna vonatkozásában az adott település, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park, Cserebökényi természetvédelmi területe, ahol vízi élővilág megteremtésén fáradoznak. A szervezetek összehangolásáért szakmai síkon a vízügyi igazgatóság felel.

A szentesi kistérség területe 814 km2, a székhely városban közel 30000 fő a további már említett hét településen közel 15 ezer fő él. Az infrastruktúrája fejlett, ellátottságban közel 80 %-os. Viszont fontos adat, hogy az itt élő lakosság 28-29%-a él meg mezőgazdaságból vagy azzal közvetlenül kapcsolatos tevékenységből. Nem véletlen, hogy a Szentes és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás által megalkotott Szentes kistérségi területfejlesztési koncepció, prioritásaiban és fejlesztési irányaiban is a mezőgazdaságot veszi első sorba.

Elemi érdekű a térségnek a külterületen lévő mezőgazdasági területek vizek kártételei elleni védelme, de a víz megtartása is, hisz az szükséges a földműveléshez. Ennek következtében külterületen két időszakot különböztetünk meg:

  1. A mezőgazdasági munkák vízigényes időszaka;
  2. A mezőgazdasági munkák víz semleges időszaka.

A földművelési vízigény biztosításáért felelős Vízgazdálkodási társulatok a tavaszi időszakban, a csatornáikban folyamatosan visszatartanak vizet a locsolási munkák zavartalan biztosítására, ugyan is, ha nem tennék, akkor plusz költségen kéne vizet visszavenniük az állami tulajdonú gyűjtőcsatornákból.

A mai Magyar meteorológiai előrejelzések 2-3 napnál további előremutatásnál, mondjuk ki nyíltan a szerencsejátékkal egyenértékűek, így azokra érdemlegi, költség kihatású döntést nem lehet hozni.

A másik probléma Szentes sajátossága, hogy a főgyűjtő Kurca csatorna csak a Tisza igen alacsony állásánál képes gravitációs elven a Tiszába üríteni, ha ez nem áll fent akkor Szentesen és Mindszenten szivattyúzni kell a vizet a Kurcából a Tiszába.

A víz semleges időszak lényegesen egyszerűbb, ugyan is ekkor valamennyi csatorna optimálisan leürítve várja az érkező csapadékmennyiséget, ez elsősorban a késő őszi időszakra jellemző. 

Belvízek a szántókon
Mucsi háti út, Cserebökényi oldal

A 2010. évi belvízvédekezés külterületi tapasztalatai a következők:

  1. Külterületen a tulajdonjog tisztázása kiemelten fontos, ugyan is Önkormányzat csak saját tulajdonú védművein keletkezett költségeket tud vis maiorba elszámolni. ( kb. 1200 méter hosszú ároktisztításra sok önként jelentkező termelő volt a környéken, de a tulajdonos meg tudta oldani saját eszközökkel, az Önkormányzat meg nem tudta volna visszaigényelni a költségeit, ha gépi erőt vett volna igénybe erre.)
  2. A külterületi csapadékvíz elvezető rendszert még az 50-es 60-as években tervezték meg, az újratervezése a mezőgazdasági művelés átalakulása, a rendszer részeinek megszűnése, kiesése miatt indokolt lenne.
  3. Szükség van még Szentes viszonylatában is záportározó kiépítésére.
  4. Szükség van arra, hogy a természetvédelmi terület vízvisszafogó/ideiglenes tározó és leengedő képességeit az egyéb területekkel első sorban a Kórógy leürítésével összhangba hozzuk, a vízi élővilág megteremtése fontos, de nem mehet lakott települések kárára.
  5. A rendszer egy irányú, minden útja a Tiszába vezet, ha a közbenső szakaszok egy része nem működik megfelelően, addig a szakaszig először bedugul a rendszer, majd a körülmények függvényében kiönt.
  6. A kotrásokat évente el kell végezni az egész rendszer vonatkozásában.
  7. Külön költséget kell elkülöníteni az átemelő szivattyúzások haladéktalan megkezdésének biztosítására.
  8. A termelők a saját tulajdonukon védekezésre kötelezettek, a nagyszámú megkeresés ellenére is TILOS önkormányzati pénzen magántulajdonú föld védelmében beavatkozni hisz annak költségeit az Önkormányzatnak kell viselnie.
  9. Külterületi védekezésnél alapvető fontosságú a víz gravitációs levezetésének helyreállítása, a szivattyúzás sem költség- sem eredményhatékonysági mércéket nem tud kielégíteni.
  10. Megkettőzött türelmi időszak van. Első, amikor a rendszer gyűjtői és főgyűjtői leürülésére várunk, másik meg adott kárhelyen a gravitációs elvezetés helyre állítása után látványos/értékelhető eredmény megjelenése.
  11. Erősen javasolt a lehetőségek függvényében kistérségi légi felderítést is végrehajtani a belvízi helyzet pontos feltérképezésére.
  12. A szennyvízhálózat hiánya miatt fertőtlenítési igény jelentkezhet. Ezt a legegyszerűbben oltottmész és víz keverésével lehet megoldani. (Sima felületen 1:8 arányban hígítva)

Összességében akár belterületi akár külterületi belvízvédekezésről is legyen szó, bizonyosan az első sorban fog lenni a következő 10 évben a veszélyhelyzetek előidézői között.

Síkvidéki belvízvédekezésnél nem kell tervezni tömeges kimenekítéssel, illetve kitelepítéssel, de korlátozott szükségszállások kijelölése javasolt. Csak a december elsején kezdődő belvíz hullámban Szentesen 5 fő, Eperjesen 1 fő, Szegváron 1 fő, Nagymágocson 1 fő kitelepítése vált indokolttá.

Az elsivatagosodás és a vízkészletek fogyása szükségessé teszi, hogy hazánk nagy mennyiségben fogjon fel, tározóba kormányozzon, és szükség szerint eladjon vizeiből. Ez az üzlet 20 év múlva fog kb. realizálódni, de az előkészületeket már most meg kell tennünk rá.

Ennek figyelembe vételével végre elérhetnénk, hogy a víz ne csak átok, hanem áldás is legyen hazánkban, hazánknak.

További ajánlataink

Aquileia a Római Birodalom kilencedik legnagyobb városa volt, amely f... »
Az első Vaszary-regényemet, a Hárman egymás ellen-t régi h... »
Csillagnéző túrára várják az érdeklődőket j... »
A magyar származású Louis C.K. (alias Szé-kely) üde színfoltja az egyébként is tarka... »