Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Már vígan úszkál az első mesterséges többsejtű élőlény

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Mesterséges baktériumok már jó ideje éldegélnek mesterséges Petri-csészéikben, de az első, korántsem természetes úton létrejött többsejtű élőlényre sem kell már tovább várnunk. Lássuk, hogy ki is „ő” valójában.

A Harvard és a Caltech tudósainak összefogásából nemrég megszületett az első mesterséges medúza, amely gyakorlatilag egy szilikonvázból áll, amelyet gondos szövettenyésztő-kezek népesítettek be élő szívizomsejtekkel.

Ez azért tűnt célszerűnek, mivel a medúzák hasonló mechanizmussal hajtják előre magukat a körülöttük lévő víz pumpálásával, mint ahogy a szív ellátja pumpafunkcióját.

A teremtmény így arra is lehetőséget biztosít a kutatóknak, hogy az izompumpák működését mélyebben megértsék, ráadásul az állat morfológiája is hasonlatos egy működő emberi szívhez.

A konkrét folyamat során először fel kellett térképezni az élő csalánozók elektrofiziológiai ingerület-átvitelét, illetve a szervezetükben működő szubcelluláris fehérjehálózatokat, majd elkezdődhetett a tényleges munka.

Egy vékony membránra helyezték a gondosan megalkotott szilikon-vázat, amelynek tökéletesen követnie kellet az állatok eredeti alakját, ezek után meg kellett várni, míg a szívizomsejtek teljesen benövik a struktúrák.

Mikor ez megtörtént, a szakemberek természetes életkörülmények közé helyezték a lényt, azaz egy óceánvízzel töltött medencébe engedték.

Már ekkor, kismértékben ugyan, de elkezdtek dolgozni a szívizomsejtek, majd következhetett a fő attrakció: az elektromos ingerlés. A kísérlet nagyszerűen sikerült, hiszen teljesen természetesnek tűnő úszó-és táplálkozó mozgást végzett a teremtmény.

A távolabbi tervek már megszülettek a medúzával kapcsolatosan, nemsokára kap egy kezdetleges idegrendszert és megpróbálják majd rábírni, hogy végezzen irányváltoztatásokat, illetve megforduljon. Kíváncsian várjuk, mi lesz belőle.

További ajánlataink

Módosult a Magyarországon védett és fokozottan védett... »
Amikor 2008-ban Miskolcon megalakult az ír/skót kocsmapunkot, pub’n... »
A Tibeti fennsíkot tanulmányozó geológusok döntő h... »
Minden zenerajongó tudja: számtalan módja van annak, hogy könnyen meg lehessen találni a... »