Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

A nők többet vándoroltak az őskorban

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Az első földművesek életmódjáról árulkodik az a tízezer éves falu, amelyet Törökországban, Konya városa mellett tárnak fel amerikai, ausztrál és brit régészek - olvasható az ABC.net ausztrál hírportálon.

A Boncuklu Höyük régészeti lelőhelyet egy évtizede fedezték fel Catalhöyük neolitikus helyszín közelében, amely az idén került az UNESCO világörökségi listájára.

Ez az egyik legkorábbi település, ezer évvel idősebb, mint Catalhöyük. Abból az időszakból származik, amikor a vadászó-gyűjtögető közösségek kezdtek felhagyni a nomád életmóddal, és hozzáfogtak a földműveléshez.

A falu lakói ovális vályogtéglaházakban éltek, megművelték a földet, de emellett vadásztak és kereskedtek is a vidék más közösségeivel.

"A helyszín segítségével megérthetjük, hogy hogyan alkalmazkodtak a közösségek, miként hagytak fel a nomád életmóddal és tértek át a földművelésre, amely aztán egész Európában és Ázsiában elterjedt" - hangsúlyozta Andrew Fairbairn, a Queenslandi Egyetem régésze, az ausztrál expedíció vezetője. Hozzátette: Boncuklu Höyük az első régiók egyike, ahol az új életmód meghonosodott.

"Régóta érdekli a kutatókat, hogy miként terjedt a földművelés, amely a feltételezések szerint az úgynevezett termékeny félholdban alakult ki. Egyesek szerint a termékeny félholdból elvándorló népesség vitte magával az új ismereteket, mások szerint maguk a helyi vadászó-gyűjtögető közösségek kezdték kifejleszteni a növénytermesztést, vele együtt meghonosítva az új életmódot.

"Boncuklu Höyük azon ritka helyszínek közé tartozik, ahol megismerhetjük, miként zajlott le ez a folyamat" - vélekedett Andrew Fairbairn.

Az eddigi ásatások során egyéb leletek mellett emberi maradványok is előkerültek, az oxigén és a szén stabil izotópjainak vizsgálata a csontokban pedig sokat elárul egykori tulajdonosaik étrendjéről, származási helyéről.

"Az őskori közösségeken belül általában azonos volt az étrend, ezt elárulják az izotópok. Aki különbözik, az nagy valószínűséggel jövevény" - magyarázta az ausztrál expedíció vezetője.

Az izotópvizsgálatok tanúsága szerint úgy tűnik, hogy a férfiak, akik a földet örökölték, általában egy helyben élték le az életüket, míg a nők különböző településekre vándoroltak.

A civilizáció bölcsőjének tartott termékeny félhold a Közel-Kelet félhold alakú területe, amely eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt foglalta magában, de később hozzáértették a Nílus-völgyet, azaz az ókori Egyiptomot is. A fogalmat James Henry Breasted amerikai egyiptológus vezette be 1916-ban.

További ajánlataink

Tóth Krisztina elsősorban költő, a Vonalkód pedig az első novell... »
Fejleszteni kell a felfedező kutatások infrastruktúráját,... »
 Egy, a NASA által támogatott asztrobiológiai kutatás... »
A csillagászok meglepődve vették észre, hogy eltűnt a Vé... »