Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Vulkáni hamu konzerválta a legelső állatokat

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Új-Fundlandon rátaláltak az eddig ismert legősibb állatok maradványaira. Az Oxford, Memorial és Cambridge Egyetemek közös erővel kerestek bizonyítékot az életre a körülbelül 600 millió évvel ezelőtti ediacarai földtörténeti korszakból, amikor az első komplex többsejtűek megjelentek. 

A csapat több mint 100 Rangea nemzetségből származó fosszíliát fedezett fel, melyeket mintegy 579 millió évvel ezelőtt egy Pompei-típusú vulkánkitörés konzervált. A pálmalevél alakú szervezetek a napjainkban élő tollkorallokhoz hasonló külalakkal bírnak. Életmódjuk még nem tisztázott, az óceán mélyén éltek, fény hiányában kizárható, hogy növényekről van szó, ám több jellemzőjük eltér az állatoktól is. A tudósok szerint pálmalevél formájú testüknek volt szerepe az oxigén és élelmiszer ellátásukban.

Fosszília
Vulkáni hamuban fosszilizálódott őslény (Forrás: ScienceDaily)

A fellelt juvenilis egyedek átlagosan 3 cm nagyságúak, de vannak köztük 6 mm-nél kisebbek is, míg a szomszédos területen előforduló kifejlett társaik a 2 métert is elérhették. A fiatal Rangeák a fosszilis kőzet legmélyebb rétegéből származnak, így az egyik legrégebbi állati szervezetekről lehet szó.

A tenger alatti „óvoda” további vizsgálatával a kutatók megkísérlik felderíteni, hogy pontosan mikor jelentek meg ezek az élőlények, valamint többet megtudni azon folyamatokról, amik az ediacarait követő kambrium időszak új életformáinak sokaságát okozták.

További ajánlataink

Ezen jelenség következményei eltörpülnek az óce... »
Hazai és határon túli amatőr zenekarok is nevezhetnek május 7-... »
Örményország megszakította összes diplomáciai... »
Az ötlet zseniális. Két helyszín: egy kukkolásra... »