Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Stephen Hawking vesztett a Higgs-bozon felfedezésével

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Hawking egy híres fogadása szerint a Higgs-bozont sosem fogják kimutatni. A neves brit fizikus tévedett! 

A Michigani egyetemről Gordon Kane-nel kötött 100 dolláros fogadást, arról, hogy sosem fedezik fel a Higgs-bozont. Ám, úgy tűnik 100 dollárt vesztett a híres brit fizikus. Fél évszázados kutatás után a CERN szerdán bejelentette a Higgs-bozon felfedezését, amely Hawking szerint is nagy jelentőséggel bíró felfedezés. Hawking szerint ez a szubatomi részecske fogja bizonyítani az ősrobbanásos standard modellt. Továbbá azt is megjegyezte, hogy a Nobel-díjat Peter Higgsnek kell adni, ugyanis elméleti szinten 50 évvel ezelőtt megalkotta a részecskét.

Hawking 1980. április 29-én tartotta székfoglaló beszédét a Cambridgei egyetemen. A beszédének címe: Az elméleti fizika vége a láthatáron? (Is the End Sight for Theoritical Physics?). Az előadásában az N=8 szupergravitációs elméletet tartotta a legígéretesebb jelöltnek a mindenség elmélet megalapozásához. Ez az elmélet azt fejtegeti, hogy minden ismert részecskének (még a bozonnak is) van egy szuperszimetrikus párja, amelynek ugyanannyi a tömege, csak a spinjük (perdületük) különbözik.

A világegyetem összes ismert részecskéje vagy fermion (az olasz származású, de amerikai fizikus Enrico Fermi után), vagy bozon. Ezek közvetítik a kölcsönhatásokat az Univerzumban. A szuperszimetria szerint minden bozonhoz tartozik egy fermion.

Az előadást követően Hawking és munkatársai rámutattak arra, hogy nehéz igazolni a felfedezésüket, ugyanis roppant sokáig tartana a számítások elvégzése. A további probléma, hogy soha egyetlen szuperszimetrikus partnert (többek között a bozont) sem figyeltek meg, és nem is tűnt valószínűnek, hogy valaha is fognak ilyeneket találni. Hawking még fogadott is rá, hogy nem.

A Higgs-mező, amelynek létezését 1964-ben vetette fel az Edinburgi egyetem fizikusa, Peter Higgs, elméletileg áthatja az egész világegyetemet, ami felel a részecskék tömegéért, ahol a közvetítő szerepet a Higgs-bozon tölti be. Az „Isteni részecskének” aposztrofált szubatom nagyon nagy tömegű, és 2012. 07. 04-ig még sosem figyelték meg.

Higgs-bozon ütköztetés
Grafika a proton nyalábok ütközéséről a CERN-ben

A relativitáselmélet mellett, most már a kvantumok világából is nagy horderejű felfedezés történt, amellyel lehetőség nyílik a relativitáselmélet és a kvantummechanika egyesítése.

További ajánlataink

Trenka Csaba Gábor eredetileg 1991-ben megjelent regénye egy alternat... »
Próbára tehetik saját színészi képességeiket és a Szegedi Nemzeti Színház máskor rejtve... »
 Egy, a NASA által támogatott asztrobiológiai kutatás... »
A csillagászok meglepődve vették észre, hogy eltűnt a Vé... »