Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

E-mail

foxyform

A dinoszauruszok okozhatták a légkör felmelegedését évmilliókkal ezelőtt

A Sauropoda dinoszauruszok a legújabb kutatások szerint emésztésük révén annyi üvegház hatású metánt termelhettek, ami felmelegedést hozott létre évmilliókkal ezelőtt. A Sauropodák nagytestű növényevők voltak, egyedi vonásuk, hogy szokatlanul hosszú nyakkal rendelkeztek. Mintegy 150 millió évvel ezelőtt rendkívül széles körben elterjedtek.

SauropodaAz emésztésüket metántermelő mikrobák segítették, ahogy napjainkban a szarvasmarhák esetében. Egy matematikai modell alapján a tudósok azt feltételezik, hogy ezek a mikrobák olyan mennyiségű metánt termeltek, ami befolyásolhatta a mezozoós éghajlatot.
Dave Wilkinson és kutatócsoportja több modern állat metántermelését tanulmányozta, hogy megállapítsa a gáz termelődésének mennyiségét a különböző súlyú állatok esetében. Megállapították, hogy a keletkező gáz mennyisége csak az állat tömegétől függ, minél nagyobb, annál több metánt termel. Egy átlagos Sauropoda kb. 20 tonnát nyomott, négyzetkilométerenként néhány tíz egyed élt.

Ezeket a paramétereket figyelembe véve, a tudósok szerint a Sauropodák metán kibocsátása 520 millió tonna, vagyis 520 teragramm lehetett évente. A mai modern kérődző állatok 50-100 teragramm metánt termelnek egy év alatt. Ezzel szemben a Sauropoda dinoszauruszok megközelítőleg annyi metánt juttattak a légkörbe, mint napjainkban az összes természeti és ember alkotta forrás együttvéve. Így valószínű, hogy a dinoszauruszok évmilliókkal ezelőtt nagy hatással voltak a globális éghajlatra.

További ajánlataink

Régóta ismert tény, hogy két élőlény fejletts... »
A nőnap eredetileg nem egy csokor hóvirágról szólt ... s nem... »
A globális felmelegedés megváltoztathatja az erdők széndioxid-... »
Ez most egy kicsit több lesz, mint egy színházi kritika vagy... »